A Kogart új kiállításán Borsos Miklós a bibliai ihletésű munkáiban gyönyörködhetünk. 

Április 23-án Győrben, az Esterházy-palotában folytatódott a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) tavaly novemberben elindított, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett négyállomásos sorozata. A mostani tárlat Borsos Miklós azon munkáit vonultatja fel, amelyeket a Biblia hatása hívott életre.

Borsos Miklós képzőművészetünk 20. századi történetének egyik legsokoldalúbb személyisége, aki minden képzőművészeti műfajban maradandót alkotott. Az elsősorban szobrászként ismert művész tudását nem iskolákban vagy képzőművészeti akadémiákon szerezte, hanem az évszázadokkal ezelőtti gyakorlatot folytatva az idősebb mesterek munkamódszereit, művészi megoldásait tanulmányozva sajátította el, miként kell az anyaggal szakszerűen bánni.

Borsos életműve egy jelentős részének meghatározó forrása a Szentírás, megjelenített témáinak nagy részét az Ó- és Újszövetségből merítette. Nem hozott létre belőlük különálló sorozatot, az idesorolható darabok lazán kapcsolódnak egymáshoz, illetve szemléletükben és motívumaikban sem válnak el mindig élesen a többi antik, zenei és természeti ihletésű kompozíciójától.

Bibliai kötődésű képei nem elbeszélnek; ezeknek a történeteknek az emberi oldalára összpontosítva, a földi létezés olyan meghatározó élményeit és kérdéseit mutatják be, mint a szenvedés, a remény, a küzdés, a hit, az alkotás, a magány és a részvét. Mindennek pedig a rajzoló nemcsak krónikása, hanem szereplője is, hiszen a papírművek visszatérő férfialakjában Borsos rejtett önarcképét ismerhetjük fel. Saját harcaiból és találkozásaiból indul tehát ki, számot vet velük, és annak tapasztalatából igyekszik átadni valamit, a személyes aspektus így elválaszthatatlan. Ahogy maga Borsos is hangsúlyozta: „az emberi lélek történelméből ástam elő a magam élményeit, a magam gondolkodásszálaival összefüggően”.

Vallási tárgyú, vagy pontosabban vallási jelentéseket bemutató képei elsősorban nem konkrét történeteket, sokkal inkább emberi helyzeteket és emberi gesztusokat mutatnak, így üzenetük mindenkinek ismerős lehet, és mindenki „lefordíthatja” a maga számára. A Bibliával való kapcsolatáról Borsos így vall: „Először az Ószövetség megnevezhetetlenül bizarr, drámai, rettenetes része, a próféták történetei érdekeltek, ezért rajzokat készítettem ezekhez. Azután az Újszövetségben a Hegyi beszéd tisztasága, egyszerűsége ragadott meg […] Családi tragédiánk – nővérem betegsége – során is ott kerestem valamiféle megnyugvást idegeim számára, és azt hiszem, hogy meg is találtam.“

A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum közös szervezésében jött létre, és 2017. június 11-ig látogatható.

A kiállítás kurátora: Kosinsky Richárd, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészettörténésze

A reformációra emlékezve a győri kiállítást egy kolozsvári és egy záró, budapesti tárlat követi – utóbbi 2017. október 7-én nyílik a Várkert Bazár Testőrpalotájában, amely tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három kiállításnak.