Kilencven éve, 1917. július 27-én született a francia film egyik legnagyobb komikusa, a drámai szerepekben is fel-feltűnő Bourvil, akinek eredeti neve André Zacharie Raimbourg volt.

Bourvil Prétot-Vicquemare-ban született. Édesapját nem ismerhette meg, mert még fia születése előtt elesett az I. világháborúban. Gyerekkorát a normandiai Bourville-ben töltötte, később művésznevét is innen kölcsönözte.

Paraszti sorból küzdötte fel magát ismert komikussá. Már gyerekkorában szeretett szerepelni, előbb trombitált, majd énekesi adottságai kerültek előtérbe, katonai szolgálata alatt már énekes-komikusként lépett a közönség elé.

A II. világháború és a német megszállás alatt a francia rádiók egyik nagy kedvence volt az Ignace című dala, aminek révén egyre népszerűbbé vált. Előbb a rádióban foglalkoztatták, majd operettekben tűnt fel. Zenés darabokban játszott, később pedig már karakterszínészként szerepelt. Az igazi áttörést a szélesvászon hozta meg számára, első filmszerepét 1941-ben kapta.

Kitűnően ötvözte színészi játékában a csetlő-botló kisember és a furfangos parasztember figuráját. Első nagy sikerét Autant-Lara Átkelés Párizsban című filmjének feketepiaci kereskedőjeként aratta. Rövidesen világszerte - így Magyarországon is - az egyik legkedveltebb francia színész lett.

A neves pályatárs, Fernandel árnyékából kinőve vált az 50-es, 60-as évek legnépszerűbb francia énekes-komikusává. 1953-ban A három testőr mozi változatában Planchet-t, D'Artagnan hűséges szolgálóját játszotta, majd a Nyomorultak 1958-as feldolgozásában Thenardier-t, a fogadótulajdonost alakította.

Többször dolgozott együtt Luis de Funes-vel és Jean Gabinnal, de hármójuk kapcsolata nem volt felhőtlen. Legendák szerint Gabint bosszantotta Funes mókázása, s az, hogy Bourvil nem osztozott vele a bosszúságban.

A francia film kisembere több mint 60 filmben játszott, ezek közül a leghíresebbek: A három testőr, Egy kis kiruccanás, Ha Versailles mesélni tudna, A világ minden aranya, Újra egyedül, A nagy buli, A púpos, A nagy zsákmány, A kapitány, A furcsa szerzet, A csődör, és A vörös kör voltak. A tengerentúlon kevéssé volt ismert neve, ennek ellenére 1961-ben A leghosszabb nap című háborús filmben, és az Azok a csodálatos férfiak című alkotásban is feltűnt.

1970-ben Párizsban hunyt el Kahler-szindrómában. Mai napig élő népszerűségét azonban mi sem mutatja jobban, mint hogy nem akármilyen történelmi és élő személyiségeket maga mögé szorítva az első tízben volt a minden idők legnagyobb franciája szavazáson 2005-ben.

Forrás: MTI