Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
110 éve született Fábry Zoltán

110 éve született Fábry Zoltán

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 08. 10.
Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

Fejtsd meg a költők titkait!
2022-06-20 09:58:18

Artisjus és Év gyerekkönyve díjat kapott Fenyő D. György  Útikalauz a vershez c. kötete. A Pagony

Ünnepel a világhírű magyar zeneszerző
2022-06-19 12:05:42

Július 2-án a 75 éves Orbán György tiszteletére rendeznek koncertet a BMC-ben. Az egyik legtöbbet

további bejegyzések a szerzőtől »

110 éve, 1897. augusztus 10-én született az Abaúj megyei Stószon (ma Szlovákia) Fábry Zoltán szlovákiai magyar író, publicista, kritikus. Német nyelvű kisbirtokos családja magyarnak vallotta magát - szlovákul sosem tanult meg. Evangélikus szellemben nevelték, Rozsnyón járt gimnáziumba.

1915-ben került a frontra, itt ábrándult ki a hazafias illúziókból s a szocializmus híve lett. Tüdőbaja miatt pesti egyetemi tanulmányait félbehagyva, egész életét Stószon töltötte. "Trianon napján magára öltötte a tiszti uniformist, a sapkarózsa helyére gyászkokárdát tűzött, és néma daccal kisétált az utcára, hogy a cseh csendőrök elvigyék" - írta magáról.

Csehszlovákia létrejöttével humanizmusához a magyarság féltése járult. Stószon az irodalom világába merült, nevéhez is fűződik a szlovenszkói új magyar irodalmi élet. A német expresszionizmus hatott rá, majd marxista lett. A világról levelezése és a sajtó révén tájékozódott.

Cikkei kezdetben a Kassai Naplóban jelentek meg. 1924-25-ben Franyó Zoltán Géniuszának is munkatársa, s Szántó György Periszkópja szlovákiai szerkesztője. 1925-től a Munkásba, a kommunisták lapjába dolgozott. Első könyve Az éhség legendája (1932) kárpát-ukrajnai riport. 1927-39 közt a kolozsvári Korunk szlovákiai szerkesztője volt, 1931-36-ban az evangélikus Az Utat szerkesztette. Első esszékötete a Korparancs, majd a Fegyver s vitéz ellen című is politikai, kulturális és irodalmi cikkeket tartalmaz. Az elsők közt ismerte fel a nácizmus veszélyeit, háborúellenes írásai 1962-ben jelentek meg Emberek az embertelenségben címmel, a műfajt antifasizmusnak hívta.

Kapcsolatban állt a szlovákiai Sarlósokkal, az erdélyi magyar írókkal, korán értékelte József Attila líráját, a költő Lebukott című versét ő publikálta. A két háború közt moszkovita szemlélete olykor fékezte objektivitását, ám a Horthy-Magyarország ünnepei idején gyakran támadta a hamis nacionalizmust. 1938 előtti írásaira Ady utolsó, háborúellenes versei hatottak, ezeket a nyomuló fasizmus s a közeledő háború tette időszerűvé. A költő reneszánsza Fábry 1935-ös Ady-könyvével indul.

1938-ban Csehszlovákia területi egységéért szállt síkra a nácikkal szemben. 1939-ben és 1941-ben lecsukták háborúellenes fellépése miatt - börtönnaplója a háborúban megsemmisült. A Hitler-Sztálin-paktum megdöbbentette, 1938 utáni írásai sem a nácibarát Szlovákiában, sem a magyarságot kollektív bűnösséggel vádoló új Csehszlovákiában nem jelentek meg, csak 1960-ban Palackposta címmel.

1944-48 közt ő a jogfosztás krónikása, a magyarüldözés és kollektív bűnösség elleni röpirata, A vádlott megszólal kéziratban terjedt, csak 1968-ban jelent meg Stószi délelőttök című kötetében.

1948 után az Új Szó és a Fáklya munkatársa volt. Az 1958-ban az ő írásával indult Irodalmi Szemlének haláláig főmunkatársa maradt, a szlovákiai magyar közélet egyik vezetője lett.

Fábryt az etika jobban érdekelte az esztétikánál, mindenről tudott s mindenre reagált, Thomas Mann-nal és Romain Rolland-nal levelezett, Európa elrablása című kötete nemcsak a fasizmust, de a többi önkényuralmi rendszert is ábrázolja - ez legmaradandóbb műve. "Európa: humanizmus... Európa: antinacionalizmus... Európa: kultúra" - írta.

1970. május 31-én Stószon halt meg, otthona irodalmi emlékhely és írói alkotóház. Életéről Tanuk és tanulság címmel készült összeállítás.




Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Fejtsd meg a költők titkait! Fejtsd meg a költők titkait!
  • Családregény a határon Családregény a határon
  • Gitárral ünneplik a forradalmi regényt Gitárral ünneplik a forradalmi regényt
  • Megvannak az Artisjus irodalmi díjazottjai Megvannak az Artisjus irodalmi díjazottjai
  • Új utakon a kortárs irodalom Új utakon a kortárs irodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr687820968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard