A speciálisan rockos hangzások veszik át a Nagyszínpadon a terepet a hagyományosan a Sziget leglátogatottabb napjának bizonyuló szombaton. Alighanem idén sem lesz ez másként, hiszen a főzenekar a fesztivál egyértelműen legnagyobb neve, a Nine Inch Nails, de rajtuk kívül is akadnak még nézőcsalogató előadók: a The Hives, a Nevermore és Dave Clarke várják a közönséget többek között.

A Nagyszínpad programját a londoni The Rakes nyitja, az elmúlt évek brit gitárzenei hullámának egyik legnépszerűbb zenekara. A négytagú együttes bemutatkozó albuma, a ’80-as évek elejének táncos és karcos new wave- és poszt-punk zenéjét felidéző és újrahasznosító Capture / Release a 2005-ös év egyik legnagyobb brit lemezsikere volt, de az idei Ten New Messages is hasonlóan népszerű Nyugat-Európában. A The Rakes Magyarországon még leginkább csak a Wan2 magazin olvasótáborában ismert, de a Szigeten bizonyára szereznek majd pár elszánt követőt.

A The Hivest velük ellentétben már a szélesebb magyar köztudatba sem kell bevezetni: jártak már a fesztiválon is két évvel ezelőtt. A garázsrock 1993-ban alakult svéd üdvöskéi sokat tettek azért, hogy a The Strokes vagy a White Stripes olyan gördülékenyen tudjon ismertté válni. Retrós hangzású, roppant lendületes zenéjük pont az a fajta, ami leginkább a Szigethez hasonló sörszagú fesztiválokon tudja beindítani a tömeget.

A Kispál és a Borzot aligha kell bárkinek is bemutatni, aki Magyarországon él és nem hibernálva töltötte az elmúlt 10-15 évet. Igazi generációkon, nemeken, lakóhelyeken és szociológiai csoportokon átívelő kultuszzenekar, igazi hungarikum. A trióként indult, majd különféle tagcseréken átesett, ma négytagú Kispál és a Borz majdnem két évtizedes fennállása alatt tíz sikeres sorlemezt adott ki, miközben a magyar könnyűzene egyik intézményévé vált. Nem nagyon képezheti vita tárgyát, hogy egy ilyen fesztiválon a Nagyszínpadon van a helyük.

A szombati főattrakció az elmúlt két évtized egyik legfontosabb amerikai rockzenekara, és ez kivételesen tényleg nem túlzás. A Nine Inch Nails a ’80-as évek második felében alakult: habár akadtak az évek során stabil tagok, a NIN neve valójában mindig is Trent Reznort jelentette, a csapat egyszemélyes agyát, zeneszerzőjét és frontemberét, aki az elektronikus hangzásokat – szinti-pop, ős-techno, EBM – a punk intenzitásával, némi avantgarde-dal, hagyományos rockzenével és igazi kommersz dallamossággal vegyítve már Pretty Hate Machine című debütálásán is valami egészen újat hozott létre. Az évek során egyre fémesedő, ridegebb és gonoszabb zenét játszó Nine Inch Nails 1994-re jutott el kreativitásának csúcsára, az ekkor megjelent The Downward Spiral az évtized egyik legfontosabb és legkerekebb albuma volt, egy fájdalmasan mély, lélekcsupaszító konceptuális vállakozás, ami annak rendje és módja szerint szupersztár státuszba is lökte Reznort és a csapatot. A Nine Inch Nails neve azóta is a megbízható minőség szinonimája. Szinte borítékolhatóan most járnak utoljára Magyarországon, így a tőlük megszokott látványos színpadi show-val megberhelt koncert az idei Sziget egyik fénypontja lesz.

Az iWiW Világzenei Nagyszínpadon a magyar Pannonia Allstars Ska Orchestra és az amerikai Paradox Trio után a multikulturális Fanfare Ciocarlia „Queens & Kings” lép fel. A pacsirtáról elnevezett rezesbanda a moldovai Zece Prajeni faluból való, ahol mindössze négyszáz roma él, az viszont mind zenél. Amióta 1996-ban egy arra tévedő francia tévéstáb felfedezte őket, nincs megállás, és nincs fesztivál, amin nem arattak volna le minden létező babért. A Fanfare Ciocarliát nem csak az különbözteti meg balkáni rokonaitól, hogy repertoárja alapvetően a román táncokra épül, hanem elképesztő tempója is.

Utánuk az idén 74 éves kameruni Manu Dibango következik, aki 15 éves volt, amikor zenei tanulmányai folytatására Párizsba küldték a szülei. Előbb zongorázni tanult, aztán kölcsönkapott egy szaxofont, amivel megpecsételődött a sorsa. Tavaly játszott már a Világzenei Nagyszínpadon, idén is hasonló nagy sikerre ácsingózhat.

A Hammerworld Színpadon a Nine Inch Nails 21.30-as nagyszínpadi kezdése miatt a szokásosnál később, 23.30-kor lép színpadra a nap főzenekara, a seattle-i Nevermore. Az egykori legendás Sanctuary romjain alakult csapat az utóbbi egy évtized során az underground színtér egyik legnagyobb kedvencévé vált: súlyos, kőkemény, komplex precíziós metaljuk egyszerre jéghidegen csattogó és fájdalmasan szép dallamokkal teli. Warrel Dane énekes és társai visszatérő vendégek Magyarországon, a szigetes fellépés már a hatodik koncertjük lesz Budapesten. Előttük a Wendigo, a Hard, a francia nu metal Pleymo, az Akela és a Lord veszik birtokba a színpadot, utánuk pedig az új énekessel megerősített Black-Out. A Wan2 Színpadon az ausztrál Resin Dogs játszik,
a Party Arénában pedig Dave Clarke, a világ egyik legjobb techno-DJ-je gondoskodik majd a hangulatról.