Immáron 21. alkalommal kerül megrendezésre a Budai Várban a Mesterségek Ünnepe. Ezen a hagyományos kulturális eseményen minden évben a hagyományőrző népművészet legjelesebb képviselői mutatkoznak be a népes közönség előtt.

A rendezvényen, mint ahogy a népi hagyományban is, együtt jelenik meg a kézművesség a zenével és a tánccal. Három színpadon a világ különböző részeiről érkezett zenészek és táncosok lépnek fel.
A Mesterségek Ünnepe az élő népi kultúra bemutatkozásának egyik legjelentősebb fóruma. A Népművészeti Egyesületek Szövetségének 48 tagszervezete képviselteti magát a rendezvényen, 5000 tagjukból évente 800 mester mutatkozik be. A tagszervezetek, illetve a 2000-ben megalakult szakmai bizottságok döntik el, kik azok a jeles mesterek, akik részt vehetnek a rendezvényen.
Erdélyből és a Vajdaságból határon túli magyar kézművesek érkeznek, Európából Finnországból képviseltetik magukat és várunk népművészeket Kanadából is. Táncegyüttesek jönnek Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről, Romániából, Szerbiából, Kanadából, Kolumbiából és Oroszországból is.

A Mesterségek Ünnepe a kézműves bemutatókon, hagyományőrző kirakodóvásáron, zenei- és táncprogramokon kívül továbbra is nagy hangsúlyt fektet a gyermekfoglalkozásokra. Több helyszínen játszóház várja a gyerekeket, ahol kipróbálhatnak különböző mesterségeket, így a nemezelést, gyékényszövést, rongybabakészítést, madzagszövést, bőrözést, papírmerítést, agyagozást, korongozást. A Budavári Palota teraszán pedig régi hangszerekkel ismerkedhetnek meg.

A rendezvény évente mintegy 80-100 ezer látogatót vonz, jelentős részben külföldi turistákat, így ez a népművészeti fesztivál nemcsak kulturális téren, hanem idegenforgalom szempontjából is jelentős esemény.
A Mesterségek Ünnepének szervezői minden évben a népi kézművesség egy ágát helyezik a rendezvény középpontjába. Idén a bőrművesség a fő téma. Ehhez kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Galériában 2007. augusztus 10. és 26. között „Kifordítom, befordítom” címmel kiállítást rendeznek. A kiállításon a Kárpát-medence bőrműves hagyományainak továbbélését mutatjuk be, a hagyományokból táplálkozó, de mai használatra szánt bőrtárgyak felsorakoztatásával.
Tematikus rendben láthatók majd a honfoglalás kori régészeti leletek alapján készült tarsolyok, nyíltegezek mellett a pásztorok bőrmunkáit példának tekintő pásztorkészségek, ostorok, bugyellárisok, tarisznyák, dudák, kulacsok. A céhes világ bőrműves hagyományait a szűcs, a csizmadia, a nyerges és a szíjgyártó mesterségek mai képviselőinek munkáiban találhatjuk meg. Kiállításunkon így többek közt bőrmellesek, csizmák, cipők, övek, válltáskák, lószerszámok és nyergek is bemutatásra kerülnek.
A tárlat zárásaként olyan bőrtárgyakat mutatnak be, melyek hagyományos eljárással készültek ugyan, de a hagyományos formavilágot átlépve elsősorban az iparművészet felé mozdultak el.

PROGRAMOK
A négy napnak négy különböző témája lesz, ebből következik egy rövid ízelítő:Augusztus 17. péntek – Ünnep
A Nemzeti Galériában a Bőrművesség Kiállítás megnyitóját követően magyar együttesek lépnek fel a Palota Színpadon. A nap kiemelkedő eseménye este 19 órától Sebestyén Márta születésnapi nagykoncertje.
Augusztus 18. szombat – Nemzetiségeink határon innen és túl
Magyarországon élő nemzetiségek és határontúli magyar csoportok bemutatkozása. A Palotaszínpadon este 19 órától Palya Bea lép fel együttesével.
Augusztus 19. vasárnap – Vendégeink
Külföldi táncegyüttesek lépnek fel, az esti nagykoncerten Szalóki Ágit hallhatják az érdeklődők. Délután 18 órakor kerül sor az Év Mestere, az Év Ifjú Mestere, az Aranykoszorú, a Hagyományőrző és a Király Zsiga díjak átadására.
Augusztus 20. hétfő – Elődeink és utódaink
Hagyományőrzők és gyerekcsoportok köszöntik Szent István ünnepét, amikor is délután fél öttől kerül sor a Várnegyed utcáin a mesterek felvonulására, majd 17 órától a Mátyás templom előtti ünnepi kenyérszentelésre.
A részletes műsor a mestersegekunnepe.hu oldalon található.