Harminc éve, 1977. augusztus 18-án hunyt el Déry Tibor Baumgarten- és Kossuth-díjas író, műfordító, a múlt századi magyar próza jelentős képviselője.

Gazdag nagypolgári családban született 1894. október 18-án. 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia című kisregénye botrányt kavart, íróját szeméremsértés vádjával perbe fogták. Ezután a Nyugat publikálta verseit, novelláit. 1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, az 1919-es Tanácsköztársaság idején tagja volt az Írói Direktóriumnak. Még akkor is lelkes kommunista maradt, amikor elvették házaikat és ezért apja öngyilkos lett.

A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe került, 1920-as szabadulása után megnősült és feleségével Ausztriába emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1923-ban Párizsba, majd Perugiába utazott, ahol megírta Óriáscsecsemő című drámáját. Hazatérve Kassák Lajossal és Illyés Gyulával a Dokumentum című folyóiratot szerkesztette. 1929-ben, válása után Prágába ment, majd megfordult Ausztriában, Németországban, a skandináv országokban, élt Berlinben és német lapoknál dolgozott.

1933-ban kezdett hozzá A befejezetlen mondat című nagylélegzetű regényéhez, amelyet Illyés Gyula és Lukács György is az új magyar realista nagyregényként üdvözölt. 1938-ban magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című antikommunista művét, félreértés folytán mégis kommunista propaganda folytatása címén helyezték vád alá és mint kommunistát ítélték börtönbüntetésre. 1944-ben az ellenállási mozgalommal kapcsolatba lépve hamis iratokat szerzett a menekülőknek.

1945 után ismét a kommunista párt hivatalos írója és a Csillag című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja lett és újra nősült. Egymás után jelentek meg korábbi művei, 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. 1950-ben megjelent a Felelet első kötete, 1951-ben a Fehér pillangó. A Felelet második, 1952-ben napvilágot látott kötetét éles bírálat fogadta, mert az illegális kommunista párt ábrázolásában eltért a hivatalos ideológiai követelményektől. Az író nem volt hajlandó átdolgozni a regényt, de nem is folytatta azt.

1955-ben az író pártfegyelmit kapott, mert aláírta az írók és művészek memorandumát, amely a Rákosi-féle művelődéspolitika megváltoztatását követelte. 1956 nyarán kizárták a pártból, a forradalom alatt kommunistaként állt Nagy Imre oldalára. A forradalom után, 1957-ben a "nagy íróper" fővádlottjaként kilenc évi börtönre ítélték. A rácsok mögött írta G. A. Úr X-ben és A kiközösítő című regényét.

1960-ban amnesztiával szabadult, az irodalmi életbe 1963-ban a Szerelem című elbeszéléskötetével tért vissza. Ismét utazhatott, számos műve jelent meg külföldön, a nyugat-berlini Akadémia, a hamburgi Szabad Akadémia és a mainzi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

A hatalom ironikusan csipkelődő kritikusaként, de elismert alkotóként élte le utolsó másfél évtizedét, életműve egyik csúcsa az Ítélet nincs című életrajz. Ekkor született művei (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kedves Bópeer...), a modern próza különféle megoldásaival éltek. Több könyvét megfilmesítették, a Felelet és A befejezetlen mondat, a Szerelem, a Simon Menyhért születése is siker lett, a Képzelt riportból népszerű musical született. Déry fiatalon írt verseket és jó néhány drámát is, a legmaradandóbbat azonban a prózában alkotta.

Forrás: MTI