Az óriási érdeklődésre való tekintettel a Mesterségek Ünnepének vége után is megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtárban a Magyarország Mohács előtti állapotát rögzítő első nyomtatott térkép hazánkról. A Lázár-térképet szeptember 15-ig tekinthetjük meg.

Lázár térképe, a Tabula Hungariae 1528 májusában jelent meg Ingolstadtban. Lázárról azon kívül keveset tudni, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek személyi embere volt. Bizonyos, hogy Lázár magyar volt, ám nem végzett egyetemet, kéziratának nyomtatásban való megjelenését pedig nem érhette meg. A térképezésre, illetve annak megszerkesztésére valamikor a 16. század első évtizedében kerülhetett sor, annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1514-ben már kész, vagy ahhoz nagyon közeli állapotban lehetett. A Magyarország Mohács előtti állapotát rögzítő, felbecsülhetetlen értékű térkép ma csak egyetlen példányban létezik.

Lázár kézirát Johannes Cuspinianus, a bécsi egyetem rektora, és Magyarországon gyakran megforduló diplomata találta meg és vitte Bécsbe. A fenti eseményre szerintünk valamikor 1526. szeptember 25-e után kerülhetett sor, miután I. Szulejmán török császár a budai vár szobrait, a Corvina-könyvtár egy részét, a templomok arany és ezüst kegytárgyait hajóra rakatta, és Pest városát felgyújtatva elhagyta a középkori Magyarország fővárosát. Az eredeti kéziratot a ma ismert formára Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára szerkesztette át, ő adott neki címet is, s talán ő készítette a latin és német nyelvű országleírásokat is.

A térkép fametszetes nyomódúcát Ingolstadtban, Petrus Apianus nyomdájában készítették. A négy dúc illesztéseinél látható eltérések alapján azt vélelmezik, hogy legalább két ember végezhette a fametszést. A nyomódúcra a több mint 1200 településnév az úgynevezett stereotypia eljárásával került fel, és ezt az új, korszerűnek mondható nyomtatási technológiát a világ éppen Petrus Apianusnak köszönheti. Ma a Tabula Hungariae az első teljes térkép, amely egykor fenti módszerrel készült.

A Tabula Hungariae-t sokáig a kutatók is csak leírásokból ismerték, de végül 1880-ban bukkant elő ismét. Ezt követően nem sokkal pedig Apponyi Sándor gróf vásárolta meg. Más különleges ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.

A Lázár-térképet idén június 19-én az UNESCO Világemlékezet Bizottsága felvette a világszervezet exkluzív listájára, melyet 1997-ben hoztak létre, és mindössze 158 kivételes jelentőségű remekmű található meg rajta. Magyarországot eddig Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana képviselte a jegyzékben.

Lázár térképét eredetileg csak négy napig, a Mesterségek Ünnepe ideje alatt állították volna ki, az óriási érdeklődésre való tekintettel döntött úgy az intézmény vezetése, hogy szeptember közepéig lesz látható a 16. századi ritkaság.