Száz éve, 1907. szeptember 4-én halt meg Edvard Grieg norvég zeneszerző, akinek A-moll zongoraversenye és Peer Gynt-szvitje ma is gyakran csendül fel a koncerttermekben.
1843. június 15-én született Bergenben egy skót eredetű családban, apja az ottani angol konzul volt. Zenekedvelő családban nevelkedett, zongorázni anyjától tanult, a tehetséges fiút tizenöt évesen küldték a lipcsei konzervatóriumba. 1863-tól Koppenhágában élt, s barátságot kötött Rikard Nordraak-kal, a norvég himnusz komponistájával.1868-ban született egyik legnépszerűbb műve, a romantikus A-moll zongoraverseny, amely Schumann hasonló hangnemű darabjának hatására keletkezett. A darabról, amelyben keveredik a líra, a norvég folklór és a virtuozitás, elragadtatással nyilatkozott Liszt is - első találkozásukkor a kottából játszotta el, sőt tanácsokat adott a hangszereléshez. Grieg évi 1600 korona ösztöndíjat kapott a norvég kormánytól, sokat vezényelt és aktívan közreműködött a dán főváros zenei életének fellendítésében.
1885-ben Bergen mellett építette fel otthonát, a Troldhaugent, ahová ma is sűrűn zarándokolnak el tisztelői. Gyenge egészsége dacára hangversenykörutat tett Skandináviában, Angliában és a kontinensen. Az 1880-as évek végétől Európa-szerte ünnepelték, 1907. szeptember 4-én halt meg Bergenben.
A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi, a késői romantikából kifejlődött harmóniái újszerűen hatottak. Nagyobb szabású művei zongoraversenye, a G-moll vonósnégyese és három hegedű-zongora szonátája.
Legnépszerűbb darabja az Ibsen Peer Gyntjéhez az író felkérésére komponált kísérőzenéje - e téma irodalmi s zenei téren a legismertebb norvég műalkotás. A zeneszerző 23 darabot írt a drámához, később nyolc zeneszámból két szvitet komponált, a legnevesebb részek: Anitra tánca, A hegy királyának palotájában, Solvejg dala. Grieg később szabályszerűen megutálta művét, ismertségét mégis ma is ennek köszönheti. Grieg nagy hatással volt Bartók Bélára, de Maurice Ravel és Claude Debussy munkásságában is kimutatható hatása.
Nem voltak nagy szimfonikus álmai (egy operába kezdett bele, de nem fejezte be), a kis műfajokban érezte jól magát, dalai, zongoraművei rendszeresen megszólalnak a világ nagy hangversenytermeiben. Nemzetközi népszerűsége nemzeti jellegén alapul, ő a modern népdalfeldolgozás egyik úttörője. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara áprilisban két koncerttel is emlékezett a norvég zeneszerzőre, eljátszották a Peer Gynt teljes kísérőzenéjét, a Magyarországon szinte ismeretlen Holberg-szvitet és három részletet a Sigurd Jorsalfar című dráma kísérőzenéjéből.
Forrás: kultura.hu
