Százhetvenöt éve, 1832. szeptember 21-én hunyt el Sir Walter Scott, a romantikus történelmi regény megteremtője. 1771. augusztus 14-én született Edinburgh-ban, egy skót nemesi családban.

Egy gyerekbetegség szövődményeként kétévesen jobb lábára megbénult, gyerekkorát vidéken és különböző fürdőkben töltötte, s a kúráknak köszönhetően újra képes volt járni.

Középiskoláit nyolcévesen kezdte, szabadidejében verseket, lovagregényeket és úti könyveket olvasott. Tizenkét évesen iratkozott be az edinburgh-i egyetem jogi karára, tanulmányait változó egészségi állapota miatt többször meg kellett szakítani. 1792-ben szerezte meg Ügyvédi diplomáját, nem sokkal később megnősült, családjával felváltva laktak Edinburgh-ben és vidéki kastélyukban. 

Huszonöt évesen kezdett Schiller, Maier és Goethe műveket fordítani, majd 1799-ben megjelent a skót történelem iránti érdeklődését tükröző ballada-gyűjteménye. Verseit kezdetben nagy érdeklődés övezte, A tó hölgye című elbeszélő költeménye nyolc hónap alatt 25 ezer példányban kelt el. Byron feltűnése után azonban felhagyott a költészettel, nem akart második lenni egy zseni mögött. 

Érdeklődése végleg a történelem felé fordult. Első regénye, a Waverley negyvenhárom éves korában, 1814-ben jelent meg, s egy csapásra világhírűvé tette. Ettől kezdve ontotta a műveket, megteremtve a romantikus történelmi regény műfaját. Alkotásaiban különös hangsúlyt kapott a szerelem, a cselekmény középpontjában átlagemberek álltak, akik az események sodrására váltak hősökké. 

Műveiben nyomon követhető a skót nép sorsa a függetlenségi küzdelmeken és naiv ábrándokon át az Angliával való egyesülésig, de feldolgozta az angol és az európai középkort is. Scott nemcsak a történelemben volt jártas, élénken érdeklődött a régiségek iránt. Pontosan ismerte az egyes korok öltözködési szokásait, használati tárgyait, ezek leírásával tette szemléletesebbé, árnyaltabbá regényeit. A legismertebbek: Rob Roy, A lammermoore-i nász, Ivanhoe, A kolostor, Puritánok utódai, Quentin Durward. 

Az 1818-ban bárói rangot kapott Scott várúrként élt kastélyában, de a költséges életmód felemésztette bevételeit. Miután egy barátjával alapított kiadója csődbe ment, szinte csak azért dolgozott, hogy hitelezőit kielégítse. Talán még nagyobb iramban ontotta a műveket (Napóleon életrajzát kilenc kötetben írta meg), s adósságát sikerült visszafizetnie. A túlhajszolt munka kikezdte egészségét, szélütést kapott, majd 1832. szeptember 21-én meghalt. 

Sir Walter Scott regényei máig népszerűek, szinte mindegyiket megfilmesítették, sokat színpadra vittek és opera is készült belőlük.

Forrás: MTI