Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A West Side Story fél évszázada

A West Side Story fél évszázada

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 09. 26.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötven éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n. A ma már kultmusicalnek számító, elnyűhetetlen színpadi produkciót Leonard Bernstein, Arthur Laurets és Stephen Sondheim zseniális szerzőhármasának köszönheti a világ színházrajongó közönsége.

Bernstein musicalje annak idején alaposan felkavarta a korabeli amerikai zenés-színházi életet. Fergeteges táncjelenetei, sodró erejű zenéje és markáns társadalmi mondanivalója 1957-ben ismeretlen magasságokba emelte a musical műfaját. Bernstein túlfokozott dinamikus zenéjével a nagyvárosi élet díszletei között dúló emberi érzelmek ábrázolásával tulajdonképpen ott folytatta a komponálást, ahol George Gershwin a Porgy és Besst abbahagyta.

A megvalósítás évekig késett, hiszen az ötlet Jerome Robbins fejében már 1949-ben megszületett: kellene egy modern, a Rómeó és Júliához hasonló, vérpezsdítő, ám drámai zenés történet. Egészen addig nem történt az ügyben említésre méltó, amíg egy alkalommal Bernstein egy New York-i autóskaland közben, a Puerto Ricó-i negyedben tinédzserek gyűrűjébe nem került. Akkor és ott eldöntötte, hogy a klasszikus Rómeó és Júlia mítoszt Veronából Manhattan zsúfolt nyomornegyedébe helyezi át, s a családok harcát két népcsoport egymás elleni küzdelmévé változtatja, mely az ötvenes évek Amerikájában mindennapi problémává növekedett.

A hősszerelmesek neve ezúttal Tony és Maria lett, a híres erkélyjelenetből pedig a hátsóudvar rozsdás tűzoltólétrája. Az életre-halálra harcoló Capuletek és Montague-k helyére két banda került: az utcán élő, lehetőség nélküli fiatalok két csoportja, a Puerto Ricó-i bevándorlókból álló "Cápák" és a velük szemben álló "Rakéták" bennszülött fiataljai. E bandák állandó gyűlöletben ádáz küzdelmet folytatnak egy területért, tagjai kiábrándultak, nyugtalanok, cinikusak, kesernyések. Ez adja a két fiatal, a Rakéták vezetője, Tony és a Puerto Ricó-i lány, Maria között kibontakozó tragikus végű szerelem hátterét.

A darabban a tánc - a Broadway-n addig soha nem látott - fontos, drámai szerephez jut. A két "gang" baljós, táncos jelenetei kitűnően érzékeltetik a visszafojtott szenvedélyeket és indulatokat, a vadság-eksztázis-gyötrelem együttesét. A szétrobbanóan izgalmas "Amerika" kórus, a humoros I Feel Pretty, a lírai "Maria" és "Tonight" a big band jazz és a latin-beat, a mambó zenei hagyományaira épített.
A West Side Story-t a fergeteges siker után 1961-ben Robert Wise vitte filmre Jerome Robbins kitűnő társrendezésével. A Natalie Wood és Richard Beymer főszereplésével készült film 11 Oscar-jelölésből 10-et hazavitt, közöttük a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb filmzene díját. Az Amerikai Filmintézetnek a legjobb száz amerikai filmet rangsoroló listáján a negyvenegyedik, a legjobb musicalek sorában az előkelő második helyet, a legjobb romantikus amerikai filmek listáján pedig a harmadik helyet foglalja el. Elismerésben részesült a Deutsche Grammophon CD-albuma is, amelyen Kiri Te Kanawa és José Carreras szólaltatták meg Bernstein dallamait.

A darabot Magyarországon először 1969-ben tűzte műsorára a Fővárosi Operettszínház, és azóta is szinte folyamatosan láthatja a közönség. Idén Egerben az Agria Összművészeti Fesztivál programjában szerepelt Harangi Mária rendezésében.



Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr117821856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard