Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
A West Side Story fél évszázada

A West Side Story fél évszázada

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 09. 26.
...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
2026-08-25 20:50:00

Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum

Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötven éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n. A ma már kultmusicalnek számító, elnyűhetetlen színpadi produkciót Leonard Bernstein, Arthur Laurets és Stephen Sondheim zseniális szerzőhármasának köszönheti a világ színházrajongó közönsége.

Bernstein musicalje annak idején alaposan felkavarta a korabeli amerikai zenés-színházi életet. Fergeteges táncjelenetei, sodró erejű zenéje és markáns társadalmi mondanivalója 1957-ben ismeretlen magasságokba emelte a musical műfaját. Bernstein túlfokozott dinamikus zenéjével a nagyvárosi élet díszletei között dúló emberi érzelmek ábrázolásával tulajdonképpen ott folytatta a komponálást, ahol George Gershwin a Porgy és Besst abbahagyta.

A megvalósítás évekig késett, hiszen az ötlet Jerome Robbins fejében már 1949-ben megszületett: kellene egy modern, a Rómeó és Júliához hasonló, vérpezsdítő, ám drámai zenés történet. Egészen addig nem történt az ügyben említésre méltó, amíg egy alkalommal Bernstein egy New York-i autóskaland közben, a Puerto Ricó-i negyedben tinédzserek gyűrűjébe nem került. Akkor és ott eldöntötte, hogy a klasszikus Rómeó és Júlia mítoszt Veronából Manhattan zsúfolt nyomornegyedébe helyezi át, s a családok harcát két népcsoport egymás elleni küzdelmévé változtatja, mely az ötvenes évek Amerikájában mindennapi problémává növekedett.

A hősszerelmesek neve ezúttal Tony és Maria lett, a híres erkélyjelenetből pedig a hátsóudvar rozsdás tűzoltólétrája. Az életre-halálra harcoló Capuletek és Montague-k helyére két banda került: az utcán élő, lehetőség nélküli fiatalok két csoportja, a Puerto Ricó-i bevándorlókból álló "Cápák" és a velük szemben álló "Rakéták" bennszülött fiataljai. E bandák állandó gyűlöletben ádáz küzdelmet folytatnak egy területért, tagjai kiábrándultak, nyugtalanok, cinikusak, kesernyések. Ez adja a két fiatal, a Rakéták vezetője, Tony és a Puerto Ricó-i lány, Maria között kibontakozó tragikus végű szerelem hátterét.

A darabban a tánc - a Broadway-n addig soha nem látott - fontos, drámai szerephez jut. A két "gang" baljós, táncos jelenetei kitűnően érzékeltetik a visszafojtott szenvedélyeket és indulatokat, a vadság-eksztázis-gyötrelem együttesét. A szétrobbanóan izgalmas "Amerika" kórus, a humoros I Feel Pretty, a lírai "Maria" és "Tonight" a big band jazz és a latin-beat, a mambó zenei hagyományaira épített.
A West Side Story-t a fergeteges siker után 1961-ben Robert Wise vitte filmre Jerome Robbins kitűnő társrendezésével. A Natalie Wood és Richard Beymer főszereplésével készült film 11 Oscar-jelölésből 10-et hazavitt, közöttük a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb filmzene díját. Az Amerikai Filmintézetnek a legjobb száz amerikai filmet rangsoroló listáján a negyvenegyedik, a legjobb musicalek sorában az előkelő második helyet, a legjobb romantikus amerikai filmek listáján pedig a harmadik helyet foglalja el. Elismerésben részesült a Deutsche Grammophon CD-albuma is, amelyen Kiri Te Kanawa és José Carreras szólaltatták meg Bernstein dallamait.

A darabot Magyarországon először 1969-ben tűzte műsorára a Fővárosi Operettszínház, és azóta is szinte folyamatosan láthatja a közönség. Idén Egerben az Agria Összművészeti Fesztivál programjában szerepelt Harangi Mária rendezésében.



Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • ...akartál valamit mondani? ...akartál valamit mondani?
  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est
  • Először Magyarországon: érkezik a Wicked az Erkel Színház színpadára Először Magyarországon: érkezik a Wicked az Erkel Színház színpadára

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr647821856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása