Korábban Champollion Múzeumként ismerték a turisták által sűrűn látogatott dél-franciaországi város, a középkori hangulatú Figeac büszkeségét, ma pedig már A Világ Írásainak Múzeuma a neve és igényt tart arra, hogy egyetlennek tekintsék Franciaországban és egész Európában.

Az intézményt eredetileg Jean-Francois Champollion (1790-1832) francia nyelvészről, az óegyiptomi hieroglif írás megfejtőjéről nevezték el, aki annak köszönhette hírnevét, hogy 1822-ben sikerült megfejtenie az úgynevezett rosette-i kő hieroglif írását.

Ma már azonban a múzeum nemcsak a régi Egyiptom írását ismerteti az érdeklődőkkel, hanem a világ összes nyelveinek keletkezését is. A múzeum nagyszabású átépítése és bővítése július végére befejeződött, de hivatalos megnyitására csak a közelmúltban került sor.

Négy emeleten, több mint 2000 négyzetméteres területen tekinthető meg az esztétikailag teljesen átépített múzeumban a nyelvek 5300 éves történtét bemutató kiállítás és az épület ötletekben gazdag felújítását már annak homlokzata is elárulja: az ablakokban és az árkádok nyílásaiban a legkülönbözőbb nyelvek - héber, etruszk és japán - betűi fogadják a látogatókat. Az impozáns látvány azáltal keletkezett, hogy a homlokzat tulajdonképpeni fala mögött második falat emeltek üvegből és abba 42 nyelv ezer írásjelét feltüntető rézlapot építettek be.

A múzeum központi témája továbbra is a hieroglifák keletkezésének és fejlődésének története, amelynek az 1790. december 23-án Figeacban született Jean-Francois Champollion egész életét szentelte. Sikerült kiderítenie, hogy az óegyiptomi írás Krisztus előtt 3500 körül keletkezett és elsőnek fejtette meg azt.

Körülbelül még kétszáz évvel ezelőtt is titokzatos mágikus szimbólumnak tartották a hieroglifákat. Champollionnak, aki 25 éves korára már tíz nyelven tudott, nemcsak a hieroglifák megfejtését köszönhetjük, hanem a papok által alkalmazott írásét (görögül "hieratikosz") és az óegyiptomi népies (görögül: "demotikosz") írásét is.

A múzeum első emeletét kizárólag Champollionnak szentelték. A fáradozásának sikereiről és a nehézségekről egyaránt beszámoló levelei éppen úgy megtekinthetők, mint azok a csodálatos tárgyak, amelyeket húszhónapos egyiptomi tartózkodásáról (1830) hozott magával, így szobrok és templomi feliratok töredékei olyan hieroglifákkal, amelyeknek ismerői csak magas rangú személyiségek - fáraók, uralkodók és tisztviselők - lehettek.

A múzeum látnivalói ötletesen sorakoznak fel: műtárgyak, köztük sztélék, kéziratok és kalligrafiák vezetnek el a nyelvekhez, elsősorban azokhoz, amelyekből az idők folyamán újabb nyelvek és írásjelek fejlődtek ki, mint a kínai vagy a maja ékírás. Az 5300 évvel ezelőtti "földkörüli utazást" videón elhangzó ismertetés kíséri.

Forrás: MTI