Hétrészes filmsorozatban mutatta be Magyarországot Kína legnépszerűbb táncos-komikusa, akit a magyarokért rajongó édesapa Budapestről nevezett el.
Csen Pest számos kínai film, szappanopera és színdarab szereplőjeként vált ismertté, az utóbbi öt év alatt színpadi előadásaira több mint 400 ezer jegyet adtak el, a bevételek pedig elérték a 60 millió jüant (közel másfél milliárd forintot).Csen Pest édesapja, a szintén színművész Csen Csiang egyike volt azoknak akik a Kínai Népköztársaság megalakulása után közép-európai vendégszereplésre utazhattak. A harmadik Világifjúsági Találkozó alkalmával, 1951-ben járt Budapesten, és annyira megszerette fővárosunkat, hogy az ekkor született első fiát Buda becenévvel illette, a három évvel később született humorista pedig a családi hagyományt követve a Pest becenevet kapta. A szokatlan névből később az iskolában lett hivatalos keresztnév.
Az eredetileg geológusnak készülő Csent az élet irányította a színészi pálya felé. A kínai kulturális forradalom idején a családjától távolra került fiú úgy tudott csak életben maradni, hogy színművészetet tanult a néphadsereg színművészeti csoportjában.
Komikus-filmszínészként kezdte, de pályáját egy idő után a sokkal megerőltetőbb, több színészi képességet igénylő színpadi életre cserélte, elmondása szerint azért, mert elege volt már a szappanopera szerepek korlátaival. "Úgy éreztem magam, mint akit gúzsba kötöttek, és ezt már nem bírtam tovább" - mondta Csen a Beijing Review angol nyelvű hetilapnak adott interjújában.
Felismerte, hogy a legtöbb társulat, miközben támogatásokat kap az adófizetők pénzéből, olyan darabokat játszik, amelyek a valódi élettől távol állnak. Tudatosan próbálta megváltoztatni ezt a generációk óta fennálló tradíciót, és a mindennapi élethez közelebb álló darabok írásába kezdett.
Chen előadásainak többsége az élet apró-cseprő ügyeiről szól, nagyobb részük kritikus hangvételű, és felfedi a társadalom sötét oldalát. Műfajként azonban továbbra is a vígjátéki formát részesíti előnyben. "Hiszem, hogy a vígjáték arról szól, hogy válaszoljunk a közönség reakcióira. A társulatom tagjai figyelik, hogy a közönség a poénokra hogyan reagál. Ha az emberek a bemutatón nem nevetnek, a következő előadásra megváltoztatjuk az adott részt" - hangsúlyozta Chen.
A kínai humor alapját a szóviccek alkotják, amelyre a kínai nyelv szerkezete adhatja meg a választ. Egy hangalakhoz gyakran akár 50 különböző jelentés is társul. Ezek között lehet dallambeli különbségek, például a maj (mai) szó más-más hanglejtéssel kimondva jelentheti az eladni vagy a vásárolni igét. A kínaiak szeretik a burleszket, az irónia viszont távol áll tőlük, egymás kifigurázását illetlenségnek tartják. A Kínában szeptember elején kezdődött magyar gazdasági, idegenforgalmi és kulturális évad népszerűsítéséhez kézenfekvő volt, hogy a világ legnépesebb országának "magyar származású" humoristáját kérjék fel.
A CCTV-3-on, a kínai állami televízió szórakoztató és utazási csatornáján a Magyar Évad keretében leadott filmsorozat gyakorlati információkkal megtűzdelve könnyed, vicces formában mutatta be hazánkat. A film a tervezett két rész helyett végül hétrészesre sikeredett, ami azt jelenti, hogy a Magyarországról szóló 6-10 perces részeket - a kínaiak kedvelt humoristájával készült beszélgetésekkel összeállítva - 25-30 perces műsorokban hét héten át sugározták, az ismétléseket is beleszámítva összesen 14 alkalommal.
Vértes Róbert, a Magyar Turizmus Zrt. Pekingben élő képviselője az MTI kérdésére elmondta, hogy a film visszhangját még korai lenne értékelni, de nem is rövid távú befektetésről van szó. A Kínából utaztató magyar idegenforgalmi irodák többsége azonban már most is növekvő vendégforgalomról számolt be, s ehhez alighanem a filmsorozat is hozzájárult.
Forrás: MTI
