Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nyolc évtizede merednek maguk elé a szoborkolosszusok

Nyolc évtizede merednek maguk elé a szoborkolosszusok

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 10. 04.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

Nyolcvan éve, 1927. október 4-én kezdték el az amerikai elnökszobrok kifaragását a dél-dakotai Rushmore hegyen. A tömör gránitból a hegyoldalban kivésett monumentális emlékmű az Egyesült Államok egyik legismertebb nemzeti jelképévé nőtte ki magát.

A döbbenetes méretű, 18 méter magas szoborfejek az ország első 150 évének meghatározó politikusait - George Washingtont, Thomas Jeffersont, Theodore Rooseveltet és Abraham Lincolnt ábrázolják, az 1745 méter magasan elhelyezkedő emlékmű teljes terjedelme 5,17 négyzetkilométer, látogatóinak száma évente mintegy kétmillióra tehető.

A terv 1923-tól foglalkoztatta a dél-dakotai Doane Robinson történészt, aki az idegenforgalom fellendítését remélte ötletétől, melyhez sikerült megnyernie a Párizsban tanult, hazafias érzelmektől fűtött Gutzon Borglum szobrászt. Helyszínnek a dél-keleti irányban fekvő, napsütötte Rusmore hegy gránitsziklái látszottak a legalkalmasabbnak. Mivel a hegyet korábban a dakota indiánoktól sajátította ki az Egyesült Államok, az emlékmű helyének megválasztása máig is heves vitákat vált ki.

Calvin Coolidge elnök és a kongresszus 1925. március 3-án adta áldását a tervre, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy az "alapító atya" Washington mellett két republikánus és egy demokrata párti politikus legyen kőbe vésve. A munkálatok 1927. október 4-én indultak és majdnem tizenöt évig, 1941. október 31-ig tartottak. A 400 kőfaragó 450 ezer tonna gránitot távolított el dinamittal és vésővel - említésre méltó, hogy ezalatt senki nem halt meg és nagyobb baleset sem történt.

Elsőként 1934-ben Washington feje készült el, őt követte 1936-ban Jefferson, 1937-ben Lincoln és 1939-ben Roosevelt. A faragott fejek mögötti szurdokban egy kriptát vájtak, melyben a Függetlenségi Nyilatkozatot, az amerikai alkotmányt, a négy elnök és Bolgrum életrajzát, valamint az Egyesült Államok történetét feldolgozó kötetet helyeztek el. A felavatást Borglum már nem érte meg, 1941 márciusában meghalt. Művét fia folytatta, hiszen az elnököket eredetileg derékig akarták kifaragni, azonban a kiürült kassza és a támogatások elapadása miatt fel kellett hagyni a munkálatokkal. A vállalkozás így is majdnem egymillió dollárt, akkoriban hatalmas összeget emésztett fel. Az évente több mint kétmillió látogató kényelmét biztosító infrastruktúrát 1998-ban adták át.

Az idők során többször felmerült, hogy az elnökök sorát újabb fejekkel egészítsék ki. Legutóbb a Ronald Reagan arcélének megörökítésére irányuló javaslatot utasította el a Nemzeti Parkszolgálat "A fal megtelt" indoklással. Valójában hely még akadna, de szakértők szerint az újabb vésések nagyon megviselnék a kőzetet. Az ötvenes években Franklin D. Rooseveltnek, a hatvanas évtizedben John F. Kennedynek követeltek helyet a rushmore-i sziklán, de a Nemzeti Parkszolgálat akkor sem engedett szakmai (jelen esetben kőzettani) megfontolásból.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
  • Új gasztrokaland a Street Kitchen és az UNICEF együttműködésében Új gasztrokaland a Street Kitchen és az UNICEF együttműködésében
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr247821980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard