Ahmed Salman Rushdie indiai születésű világhírű brit író november 28-án Magyarországra látogat. A világszerte ismert író november 29-én Budapesten dedikálja legutóbbi, 2005-ös kötetét, a Salimár bohóc című művet, amelyet az Ulpius-ház Kiadó jelentet meg magyarul.
A könyves műhely a most induló Rushdie-életműsorozatában idén további négy kötetet ad ki, A mór utolsó sóhaja, a Hárun és a mesék tengere, a Szégyen és Az éjfél gyermekei című művek így újra a magyar könyvesboltok polcaira kerülnek.Az Ulpius jövőre további köteteket is megjelentet a brit írótól, akinek nevét 1989-ben ismerte meg a szélesebb világ, miután Sátáni versek című, vallásgyalázónak ítélt művéért az iráni iszlám állam akkori első számú vezetője, a néhai Khomeini ajatollah vallási halálos ítéletet
mondott ki rá, a muszlim hívők kötelességévé téve Rushdie megölését.
Salman Rushdie 1947. június 19-én született Bombayban (ma Mumbai) gazdag muzulmán családban. Apai nagyapja urdu költő, apja Cambridge-ben nevelkedett üzletember volt. Szülei hívő muzulmánok voltak, de gyermekeiket liberális szellemben nevelték, így tizennégy éves korában Angliába küldték tanulni. Rushdie 1964-ben megkapta a brit állampolgárságot, majd a cambridge-i King,s College-ban történelmet hallgatott.
Miután 1968-ban diplomázott, visszatért szüleihez, de felháborította a pakisztáni cenzúra, és visszament Angliába. Egy évig Londonban színészkedett, majd 1971-től 1981-ig reklámszövegíró volt.
Salman Rushdie a hetvenes évek elején kezdett írni, első regénye, a Grímusz 1975-ben látott napvilágot. A cím a perzsa mitológia mitikus madarának, a Szímurgnak az anagrammája. Rushdie e mágikus meséje későbbi műveihez hasonlóan tobzódik a szájhagyomány, a mitológia, a vallás és a fantasztikum elemeiben.
A nagy áttörést következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei hozta meg számára. A cím arra az ezeregy gyermekre utal, akik India függetlenné válása után, 1947. augusztus 15. első órájában születtek, de a gyermekhalandóság miatt kilencéves korukra csak 580-an maradtak. A regénnyel Rushdie elnyerte az angol nyelvű irodalom legrangosabb elismerését, a Booker-díjat, majd a díj alapításának 25. évfordulóján (amikor az addig nyertes művek versenyeztek egymással), 1993-ban a Bookerek Bookerét ("Booker of Bookers") is.
1983-ban jelent meg a Pakisztán történelmét feldolgozó tanmeséje, a Szégyen, 1988-ban pedig negyedik regénye, a Sátáni versek, amelyben Mohamed próféta szentségtörő paródiáját látták sokan, s így óriási felháborodást váltott ki a muzulmán világban. A regény kiadását követően mondta ki az iráni iszlám vallási vezető a fatvát, azaz a vallási halálos ítéletet az íróra. A muzulmán közösségek világszerte tiltakozó tüntetéseket szerveztek, amelyek több halálos áldozatot is követeltek. A könyvet az indiai kormány szinte azonnal betiltotta, a felháborodott hívők sok helyen nyilvános könyvégetéssel tiltakoztak. A könyv 2004-ben jelent meg Magyarországon.
A kényszerű bujkálás idején, védőőrizetben írta Rushdie az 1990-ben megjelent Hárún és a mesék tengere című, gyermekeknek szóló meseregényét, 1991-ben esszékötete jelent meg, 1994-ben pedig a Kelet, nyugat című novelláskötetével jelentkezett. Egy évvel később látott napvilágot A mór utolsó sóhaja című kötete, 1999-ben a Talpa alatt a föld, míg 2001-ben a Fúriadüh.
II. Erzsébet királynő hivatalos születésnapján, idén júniusban lovagi rangot kapott Salman Rushdie. A döntés a muzulmán világ számos országában hivatalos tiltakozást és tüntetéseket váltott ki.
Forrás: kultura.hu
