Katalónia, egy még a magyarnál is kisebb nyelvterület a kedden kezdődő 59. frankfurti könyvvásár díszvendége, ami összefügg azzal, hogy a világ legnagyobb kulturális-irodalmi seregszemléje - immár hagyományosan - közvetve társadalmi, politikai kérdésekben is állást foglal.
A választás azt jelzi, hogy az irodalom mellett ezúttal a nemzetiségi kérdést, illetve annak kulturális vetületét kívánják előtérbe helyezni. Ugyanakkor a szándék magában foglalja a kis nyelvek kultúrájának segítését célzó törekvést is.A világ legnépesebb országa, Kína például Frankfurtban a könyvvásár több évtizedes történetében még nem volt díszvendég, a "kis" Katalónia viszont most lehetőséget kap a bemutatkozásra.
A Spanyolországhoz tartozó Katalónia állam az államban. Az Ibériai-félsziget keleti részén fekszik, fővárosa Barcelona. Politikai önkormányzatát az 1979-ben megszavazott új spanyol alkotmány keretében nyerte vissza. A katalán nép azonban több mint ezer éves, a katalán nyelvű irodalom pedig több mint 800 éves múltra tekint vissza.
A katalán nyelv jelenleg egy immár csaknem 13 milliós lakosságú autonóm terület saját - és hivatalos - nyelve. Ez a terület magában foglalja Katalóniát, Valencia környékét, a Baleári-szigetcsoportot, a Spanyolországhoz tartozó Aragónia egy részét, a Pireneusokban található Andorra államot, sőt a Szardínia szigetén található Alguer városát is. Ily módon a katalán Európa legnagyobb népességű, önálló állammal nem rendelkező nemzete.
Katalóniában a katalán a közoktatás minden szintjén használt nyelv, az óvodától az egyetemig, ugyanakkor a média nyelve is, konkrétan öt televíziós csatorna és csaknem 200 rádióadó nyelve. S az irodalomé, amit jelez, hogy máig több mint 8000 könyv jelent meg ezen a nyelven. Az irodalmi nyelv első fennmaradt emléke a XII. század elejéről származik. A középkor két legnevesebb katalán nyelven alkotó művésze a XIII. századi író és filozófus, Ramon Llull és a XV. századi költő, Ausiás March volt.
A virágzó 1500-as éveket a katalán irodalomban ugyanakkor a XVIII. század első felééig hosszabb hanyatlás követte. A XIX. századtól azután ismét rohamos fejlődésnek indult az irodalmi élet, amelyet olyan alkotók neve fémjelzett, mint Mossén Jacinto Verdaguer, a katalán nemzeti eposz megteremtője, továbbá Ángel Guimerá és Narcis Oller, a katalán romantika és realizmus képviselői. A század végén pedig a legkiválóbb katalán szerző Joan Maragall volt.
A XX. században a katalán irodalmi nyelv végleg konszolidálódott. A Franco-diktatúra idején sok művész elhagyta Spanyolországot, illetve szűkebb hazáját, Katalóniát. Műveikkel és fordítói tevékenységükkel azonban nagymértékben hozzájárultak a katalán kultúra népszerűsítéséhez.
A XXI. század kezdetén a nyelv szabad használata következtében a katalán nyelven kiadott könyvek száma is megsokszorozódott. A mai katalán irodalom legismertebb személyiségei Jordi Pere Cerdá és Patrick Gifreu költők, valamint Joan-Lluis és Joan-Daniel Bezsonoff prózaírók.
A vasárnapig tartó frankfurti könyvvásáron Katalónia több mint 150 szerzővel képviselteti magát. Németország és a világ egyik legrangosabb irodalmi ünnepe ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy Spanyolország gazdaságilag legerősebb régiója a kultúra más területen is kitárulkozzon - amihez a német vendéglátók most minden segítséget megadnak.
Forrás: MTI
