Elhunyt Bálint István rendező, színész, költő, író, meghatározó alakja annak a nem hivatalos budapesti színházi műhelynek, amelyből később a New Yorkban működött, világhírű Squat Színház kinőtt.
Bálint István 1971-ben a Kassák Művelődési Házban bemutatott Labirintussal lett tagja annak a közösségnek, amelynek mellette Breznyik Péter, Buchmüller Éva, Halász Péter, Kollár Marianne és Koós Anna voltak a legfontosabb egyéniségei - olvasható a közleményben.
A társulat 1972-től lakásszínházként működött, majd tagjainak többsége 1976-ban - olyan kísérletező produkciók után, mint A skanzen gyilkosai, a Hét bohócjelenet, A három nővér és a Don Giovanni von Leporello - hatósági nyomásra emigrált Magyarországról.
Bálint István párizsi és rotterdami kitérő után 1977-ben telepedett le alkotótársaival New Yorkban, ahol az alternatív színházi élet középpontja, a környék kulturális életének intézménye lett a 23. utcai Squat Theatre.
A kollektíva nagy jelentőségű színpadi, performance és multimédia produkcióinak - köztük a Pig! Child! Fire!, az Andy Warhol,s Last Love, a Mr. Dead and Mrs. Free és a Dreamland Burns címűeknek - volt szerzője, rendezője, szereplője. Alkotásai számos szakmai elismerésben, díjban részesültek. Íróként és szereplőként is közreműködött Robert Frank Hunter című filmjében (1989).
Bálint István az 1990-es évek elején tért vissza Magyarországra, a Debreceni Csokonai Színházban és a Merlin Színházban rendezett. Emigrációja előtt egy verseskötete jelent meg (Arthur és Franz, 1972), ezt követte visszaköltözése után az Egy felelőtlen férfi vallomásai (1996) és a Roskó Gáborral közös Kikötői beszélgetések (2005). 1997-ben egy nagylemeznyi albumszöveget írt Másik Jánosnak (A Másik - Peepshow-mennyország).
Forrás: MTI
