Száztíz éve, 1897. október 15-én született Ilja Ilf szovjet-orosz író, akinek neve összeforrt szerzőtársával, Jevgenyij Petrovval. Az "Ilf-Petrov" legismertebb művei közé tartozik Az aranyborjú és a Tizenkét szék című szatirikus regény.

Érdekes kérdés, vajon hogyan lehet regényt vagy szatírát közösen írni; bár többször faggatták őket, soha nem fedték fel titkukat.

Mindketten Odesszában születettek. Ilf a műszaki iskola elvégzése után dolgozott tervezőirodákban, repülőgépgyárban, statisztikusként és újságíróként. A Gudok című lapnál filmkritikákat, karcolatokat, szatírákat publikált, sikerein felbuzdulva határozta el, hogy író lesz. 

Kollégájával, Petrovval feljegyzéseket, vázlatokat kezdtek készíteni, amelyeket később közös regényeikben használtak fel. Bár személyiségük teljesen különbözött, mégis remekül tudtak együtt dolgozni és életre szóló barátságot kötöttek. Ilf erősen melankolikus hajlamú, sovány, sápadt, tüdőbeteg ember, míg Petrov sportos, állandóan jókedvű és szangvinikus természetű férfi volt. 

Első és leghíresebb regényük, a Tizenkét szék megírásához csak néhány hónapra volt szükségük, az alapötletet Petrov testvére adta nekik. A mű 1928-ban látott napvilágot és azonnal heves viták kereszttüzébe került, mert a szatíra nem kímélte a korra jellemző, korlátolt zsdanovista kultúrpolitikát (sem). A főhős Osztap Bender, egy dörzsölt, minden hájjal megkent szélhámos, aki egy tizenkét székből álló bútorgarnitúra egyik darabjába rejtett drágakövek nyomába ered. Miközben a briliánsok utáni izgalmas hajsza kibontakozik, a szerzők kifogyhatatlan leleménnyel mutatják be az 1920-as évek új gazdaságpolitikájának (NEP) visszáságait. A művet többször megfilmesítették a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is, nálunk Márkus László keltette életre egy tévéjátékban "a nagy kombinátort". Az eredetileg trilógiának tervezett sorozat második része az Aranyborjú, amelyben a szerzők már kevésbé elnézőek az újra főszereplőként megjelenő, immár milliomos Osztap Bender stiklijeivel szemben. 

A harmadik részt soha nem írták meg, de számos más művet készítettek közösen. 1935-ben az Egyesült Államokba utaztak, amiről a Földszintes Amerika című útirajzban számoltak be. Az utazás Ilf számára végzetesnek bizonyult: tüdőbaja kiújult és 1937. április 13-án meghalt. Petrov könyvet írt barátja és írótársa emlékére, de befejezni nem tudta: amikor a második világháborúban a Pravda munkatársaként a frontokat járta, 1942. július 12-én repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.

Forrás: MTI