Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
220 éves az első magyar kőszínház

220 éves az első magyar kőszínház

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 10. 17.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Kétszázhúsz éve, 1787. október 17-én nyitotta meg kapuit az ország első kőszínháza, a budai Várszínház. Helyén a XIII. században ferences templom és kolostor állt, amelyből Buda bevétele után mecset lett, majd 1686-ban, Buda visszafoglalásakor lerombolták.

A telek a romokkal együtt a jezsuiták, majd a karmeliták birtokába került, akik 1763-ra itt új templomot emeltek. A rendet II. József 1784-ben feloszlatta, a templom berendezését elárverezték (a főoltár a sárospataki vártemplomba került, ahol ma is látható), a harangokból ágyút öntöttek.

Az épületet Kempelen Farkas udvari tanácsos, a sakkautomata feltalálójának tervei alapján színházzá építették át. Külsejét copf stílusban alakították ki, a főbejárat fölé erkély, az oromzatra a város címere került. A 47 méter hosszú és 17 méter széles belső térben a 19 méter mély színpad a főoltár helyére került, a cellákból öltözők lettek, a szentély alatti kripta egy részét meghagyták süllyesztőnek. A színházterem három emeletéből az alsó kettőn 33 kétszemélyes páholyt rendeztek be, a nézőtér 1200 fő befogadására lett alkalmas. A pazarul berendezett Várszínház kitűnő akusztikával rendelkezett, s a hideg beállta után fűteni is tudtak benne.

Az átalakítással alig egy év alatt elkészültek és 1787. október 17-én már meg is tartották az első előadást, A Karmelhegyi barát címmel. Az egyébként német társulatokat befogadó épületben tartották 1790. október 25-én az első egész estés magyar színielőadást: Simai Kristóf kegyesrendi szerzetes Igazházi című darabját Kelemen László Magyar Játszó Társasága adta elő.

1800. május 7-én Beethoven adott koncertet a Várszínház falai között. Az épületben 1833-37 között a kassai magyar vándortársulat tagjai (a Nemzeti Színház későbbi alapító tagjai) játszottak, fellépett színpadán többek között Kántorné, Déryné, Egressy Gábor, Laborfalvy Róza, Lendvay Márton, Megyeri Károly, 1835-ben - Budán először - itt adták elő a Bánk bánt.

Az aktuális építészeti divatnak megfelelően az épületet többször felújították, átalakították, először 1815-ben, majd 1854-ben. 1870-ben Buda városa határozattal tiltotta be az itteni német nyelvű előadásokat, ettől kezdve már csak magyar társulatok léptek fel színpadán.

1884-ben a főváros által finanszírozott munkálatok során a színház belső terét fehérre festették, a mennyezeti freskók helyére aranyozott díszítések kerültek, a szomszédos Sándor-palotából fedett folyosó vezetett a főúri páholyba. A karzat 1924-ben leszakadt s az épületet bezárták. Hosszú ideig katonai raktárnak használták, a II. világháború alatt súlyosan megsérült. Bár többször is újjáépítették, színházként csak 1978-ban nyílt meg ismét. A Várszínház az egyetlen olyan XVIII. századi magyarországi színházépület, amely még ma is játszóhely, 2001-es felújítása óta a Nemzeti Táncszínháznak ad otthont.

Forrás: kultura.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr67822272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard