Nyolcvan éve, 1927. október 18-án született Lakatos Gabriella Kossuth-díjas balettművész, a magyar balett 1945 utáni időszakának kiemelkedő tudású táncosa.

Ferencvárosi munkáscsaládból származott, néhány hónapos korában Rákospalotára került nagyszüleihez. Német származású nagymamájától tanult írni és olvasni, no meg németül, ami később segítette színpadra jutását. Négyéves korától szerepelt szombat délutánonként a rádió meseműsoraiban, s tagja volt Lakner bácsi híres gyerekszínházának, a cirkuszban a népszerű Jancsi bohóccal énekelt kuplékat, ötévesen magyar nótákat az Ostende kávéházban Kalmár Pállal. Hatéves volt, amikor eljátszotta élete első filmszerepét az Iza néniben, Fedák Sári partnereként, s tízévesen vették fel az Operaház balettiskolájába.

1943-tól volt az Operaház tagja. Első kiemelkedő szerepe 1947-ben Massine-de Falla: A háromszögletű kalap című táncjátékának Molnárnéja volt, Harangozó Gyula koreográfiájában. Azután folyamatosan eltáncolta a balett-repertoár szinte valamennyi főszerepét, amelyek közül kiemelkedtek Harangozó Gyula egyenesen Lakatos Gabriella tehetségére formált, kiváló játékkészséget kívánó szerepei. Volt Primadonna a Térzenében, Rozika a Furfangos diákokban, Sári a Keszkenőben, Svanilda a Coppéliában, Asszony a Poloveci táncokban.

1950-ben kapta meg a magántáncosi címet, s a biztos felkészültséggel, virtuóz forgástechnikával rendelkező művésznő az Opera társulatának prímabalerinája lett. Szólószerepei közül emlékezetes a Csodálatos mandarin nőalakja, a Párizs lángjai Jeanette-je, a Hattyúk tava, a Rómeó és Júlia, a Rosszul őrzött lány, a Giselle főszerepe éppúgy, mint egyik utolsó alakítása a Boleróban. Végigtáncolta szinte az egész világot, 1960-ban a londoni Festival Balett színpadán lépett fel, s ezzel a társulattal vendégszerepelt Barcelonában is.

Művészi munkásságát 1957-ben Kossuth-díjjal, 1966-ban érdemes, 1971-ben kiváló művész kitüntetéssel ismerték el, 1987-ben a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét vehette át. 1973-as visszavonulása után öt évig az Opera balettmestere volt, majd magániskolát nyitott. A színpadtól sosem vonult vissza véglegesen. A Kálmán Imre életéről szóló filmben egy öreg madame-ot játszott, Marlene Dietrich-paródiát mutatott be a televízió egyik szilveszteri műsorában - örök fiatal volt, élete végéig. 1989. november 12-én hunyt el Budapesten.

Forrás: kultura.hu