Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Negyedszázada halott Gáll István

Negyedszázada halott Gáll István

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 10. 20.
Új tagokkal lép fel az Analog Balaton
2026-09-14 12:09:37

Új lemez, újrahangszerelt dalok, barátokból álló zenekar és egy kizárólag erre az alkalomra megálmodott

Veszteségtől a feldolgozásig - 20. századi remekművekkel indít a Concerto
2026-09-14 09:44:36

A Concerto Budapest 2026/2027-es szezonja szeptember 25-én és 26-án a Zeneakadémia Nagytermében, R. Strauss és

...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

további bejegyzések a szerzőtől »

Huszonöt éve, 1982. október 20-án hunyt el Budapesten Gáll István Kossuth- és József Attila-díjas író, A ménesgazda szerzője. Budapesten született 1931. december 28-án, de gyermek- és ifjúkora nagy részét Tatabányán töltötte.

Érettségi után műszaki rajzoló volt, majd három évig aknászként szolgált a határőrségnél a déli határvidéken, s a laktanyai élet, a gyakori riadók és a megtörtént tragédiák írói pályájának meghatározó élményei lettek. Leszerelése után a Szabad Hazánkért és a Néphadsereg című lapok munkatársa lett. Első, 1954-ben megjelent Garabonciás diák című kötetében elbeszélő költemények és verses mesék kaptak helyet, de Gáll felismerte, hogy a líra nem az ő műfaja.

1958-ban a Magyar Rádió dramaturgja lett, 1968-tól rajzfilmdramaturgként dolgozott, 1971-ben az Új Írás című laphoz került. Nehezen alkotott, műveit sokszor átírta, csiszolgatta, míg a végső formát megtalálta.

Első regénye, a Patkánylyuk 1961-ban jelent meg, s minden hiányossága ellenére is pontos környezetrajz, jól érzékelteti a kor nyomasztó atmoszféráját. Az 1962-es Kétpárevezős szerelemben elbeszélés-ciklussal kísérletezett, a ciklikus szerkesztésre, a visszatérő szereplők és a különböző kérdések sajátos elrendezésére későbbi munkáiban is akad példa. Szereplői munkások, bányászok, pártmunkások, katonatisztek, galeri-tagok voltak, közéleti kérdéseket - sztrájkszervezés, határátlépés, üldöztetés, éjszakába nyúló pártértekezlet - boncolgatott, a magánélet, a szerelem, az érzékiség nem kapott helyet műveiben. Ezért hatott meglepetésként 1970-ben Napimádók című regénye, amelyben egy idillikus szerelmi, házastársi kapcsolat történetét elevenítette meg.

1975-ben jelent meg Az öreg című kisregénye, főhősében, a régi munkásmozgalmi harcosban a társadalomért tenni akaró, tisztességes, de a csalódásoktól megkeseredett magányos ember lélektanilag is hiteles alakját ábrázolta. A kisregény sikerét jóval felülmúlta az egy évvel később megjelent A ménesgazda, Gáll legérettebb, legkiforrottabb műve. A személyi kultusz időszakát, az ötvenes évek elejének fojtogató légkörét, a háború előtti világ jellegzetes figurái és a munkáskáderek közötti konfliktust az író rendkívül plasztikusan és hitelesen érzékeltette. A műből 1977-ben Kovács András készített sikeres filmet.

Az 1980-as Vaskor novelláiban a roncsoló politikai mechanizmus hiteles és igen pontos bemutatására vállalkozott. A ciklus egy részében a határőrségnél töltött időszak élményanyagát dolgozta fel, utolsó három novellájában pedig családjáról, ifjúságáról vallott. Gáll nagy figyelmet fordított a feltörekvő írónemzedék munkáira, új írókat mutatott be miniportrék formájában, részt vett a fiatal írók műveiből összeállított antológiák szerkesztésében, bábáskodott a Mozgó Világ elindításánál. Két ízben (1967, 1976) József Attila-, 1978-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

A gyermekkorától súlyos izületi betegséggel, Bechterew-kórral küzdő író egy otthoni baleset következtében halt meg 1982. október 20-án. Halála után két elbeszéléskötetét is kiadták, Nő a Körúton címmel drámakötete is megjelent.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr267822306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása