Giuseppe Verdi A végzet hatalma című zenedrámáját mutatják be november 3-án a Magyar Állami Operaházban. Az Opera 123 éves fennállása óta négy alkalommal tűzte műsorra A végzet hatalma című operát, amelyet Verdi a szentpétervári cári opera felkérésére írt, és amely az 1862-es ősbemutató után a milánói Scalában is sikert aratott.

Vass Lajos főigazgató elmondta, hogy ezzel a produkcióval, ha szerényen is, de elindul a MÁO és más magyarországi illetve határon túli színházak között az együttműködés. A végzet hatalma mostani verzióját a tavalyi évadban Debrecenben készítették, majd a Budafest Nyári Zenei Fesztivál augusztusi programjában is látható volt, így kerül a ház repertoárjára.
Vidnyánszky Attila a sajtótájékoztatón kiemelte: a sorstragédiákat feldolgozó operák egyik legszebb példája A végzet hatalma, amely minden rendező számára kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy az emberi lét útvesztőiben bolyongó hősök sorsát a történelem tükrében láttassa. Az Alekszandr Belozub tervezte színpadkép variálható, mégis egységesen szimbolikus térként adja az opera cselekményének helyszíneit, hol romos templommá, hol kocsmává, hol csatatérré alakulva át - tette hozzá a rendező.
A főbb szerepeket a három, bemutatónak beillő előadáson - november 3-án, 10-én és 13-án - Palerdi András és Cserhalmi Ferenc, Bazsinka Zsuzsanna és Tokody Ilona, Kálmándy Mihály és Perencz Béla, Kiss B. Atilla és Bándi János, Rácz István, Polgár László és Kováts Kolos énekli, vezényel Kesselyák Gergely és Lukács Ervin.
A sajtótájékoztatón Barna Imre, az Európa Kiadó igazgatója mutatta be Julian Budden magyar nyelven most megjelent, Verdi című monográfiáját. Mint elmondta, a brit zenetörténész művében olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például mi volt az olasz opera elképesztő sikerének titka a XIX. században, és mi volt az oka annak, hogy "a kortárs francia és német zeneszerzők belesárgultak az irigységbe".
Budden nagydíjakkal elismert Verdi-kötete az első magyarul is olvasható kézikönyv, amely a modern kutatásokkal szemben támasztott követelményeknek és a nagyközönség igényeinek egyaránt megfelel - mutatott rá az igazgató.
Julian Budden (1924 - 2007) Oxfordban, majd a londoni Royal College of Music-ban folytatott tanulmányai után 1951-ben a BBC-nél helyezkedett el, ahol 32 évig dolgozott. 1983-tól Firenzében élt. Pályája során mindvégig kitüntetett figyelmet szentelt az olasz operának, élete utolsó évtizedében a luccai Puccini Kutatóközpont vezetője volt.
Részt vett a Verdi műveinek angliai és olaszországi összkiadását gondozó szerkesztőbizottság munkájában. Számos remek tanulmányt írt, és háromkötetes monumentális művet szentelt Verdi operáinak. Utolsó nagyszabású vállalkozása, egy Puccini-monográfia volt.
Forrás: kultura.hu