Az eredeti folklórkincs, korabeli és modern zenék, valamint a különböző mozgásművészeti stílusok keverednek a Magyar Carmen című új táncszínházi előadásban; Presser Gábor, Novák Péter és Upor László darabját november 10-től láthatja a közönség.

A táncosok, énekesek, színészek, muzsikusok és cirkuszi művészek részvételével készülő előadást beharangozó hétfői budapesti sajtótájékoztatón Novák Péter, a darab dalszövegírója és rendezője kiemelte: a Magyar Carmen kísérlet a zenével, a tánccal és a táncszínház műfajával. A darabban az eredeti folklórkincs, az írott dal hagyománya, korabeli és modern zenék, valamint a különböző mozgásművészeti stílusok keverednek.

A Nemzeti Táncszínház és a Honvéd Táncszínház közös produkciója édesapjának, a rendező-koreográfus Novák Ferencnek köszönhető, az ő ötlete volt, hogy a Carmen-parafrázist táncjáték formájában vigyék színpadra - mutatott rá Novák Péter, hozzátéve: ez adta az inspirációt ahhoz, hogy Upor László dramaturggal és Presser Gábor zeneszerzővel nekikezdjenek a darab megírásának.

Upor László a darab irodalmi gyökereiről szólva elmondta: az előadás szövegét Prosper Mérimée elbeszélése alapján írták, a Merimée-történet lényegét, fontos mozzanatait ültették át saját történetükbe, amely az első világháború előtti monarchikus Magyarországon játszódik.

Az írói csapat egy elképzelt szabolcsi mezőváros kulisszáiba álmodta a történetet, ahol a Kárpát-medence nációi - magyarok, osztrákok, zsidók, romák, ruténok, szlovákok, románok - szorosan egymás mellett élték mindennapjaikat.

Novák Péter megjegyezte, hogy aki Carmen történetét keresi a darabban, megtalálja: megjelenik a szerelem, a gyilkosság és a halál motívuma, két nő és egy férfi szerelmi háromszöge, de egy utolsó békés korszak széteséséről is szól a mű.

Presser Gábor elmondta: az előadásban csak akusztikus hangszereken játszanak, népi hangszerek és több különleges, kevéssé ismert hangszer is szerepel a produkcióban. Hozzátette: a darab különböző dramaturgiai pillanatai különböző zenei követelmények elé állították, bizonyos jelenetek kizárólag népzenei darabokra, idézetekre épülnek, a történet más részein pedig általa írt, filmzeneszerű számokat és dalokat hallhat majd a közönség. Összesen hat dal szólal meg a színpadon, ahol a zenekar is fellép.

Novák Péter kiemelte, hogy az előadáson három koreográfus dolgozott: Horváth Zsófia, Zsuráfszky Zoltán és Lengyel Péter munkájaként jött létre a produkció.

Az alternatív, modern tánc műfaját képviselő Lengyel Péter, aki maga is néptáncosként kezdte pályáját, hangsúlyozta: nagy kihívás volt számára a Honvéd Táncegyüttessel dolgozni, a néptáncot a modern technikákkal ötvözni. Mint mondta, a táncosokkal egy olyan világot akart megteremteni, amely túlnő a néptánc keretein, de nem rugaszkodik el tőle teljesen.

Carmen szerepében Újhelyi Kingát, a debreceni Csokonai Színház színművészét és Fekete Lindát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóját, Kataként Egres Katinkát és Tóth Mártát láthatja a közönség, Andris szerepében Dénes Zsolt, valamint a Honvéd Táncszínház lép fel a produkcióban. A díszlet Valcz Gábor, a jelmez Berzsenyi Krisztina munkája.