Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
250 éve született az egyik legnagyobb

250 éve született az egyik legnagyobb

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 11. 01.
Dupla jubileumi koncert: SoNoRo 20 & FAB 10
2025-10-21 17:46:53

A Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművész-házaspár által alapított Fesztivál Akadémia  Budapest

Túlvilági olimpikonok a Depeche Mode univerzumában – grandiózus show az MVM Dome-ban
2025-10-16 10:34:26

Két olimpiai bajnok, Szász Emese és Fodor Rajmund is kilép a valóság kereteiből, hogy misztikus lényként

Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait
2025-10-14 09:25:02

Tíz alkotó vehetett át elismerést a Hagyományok Háza Kis fekete pályázatán, ahol a népművészet és a

Tiszta őrület – Woody Allen legújabb darabjának világpremierje Budapesten
2025-10-13 18:00:00

November 7-én a Centrál Színházban mutatják be Woody Allen legújabb vígjátékát, a Tiszta őrületet

további bejegyzések a szerzőtől »

Kétszázötven éve, 1757. november 1-jén született a neoklasszicizmus legkiemelkedőbb szobrásza, az olasz Antonio Canova. Kőfaragó anyai nagyapja nevelte fel, és már tízéves korában tehetségesen rajzolt és kis agyagszobrokat mintázott.

Giovanni Falieri velencei szenátor állítólag egy Canova által vajból mintázott oroszlán miatt figyelt fel rá, s vette pártfogásába. Az ő révén egy neves szobrásznál tanulhatott, első műtermét egy kolostor üres cellájában rendezte be. Bár Canova szorgalmasan látogatta az akadémiát, többet tanult a természet és színészek megfigyelése révén és igencsak elmélyült az anatómia tudományában is.

1780-ban a Velencei Köztársaság ösztöndíjával Rómába utazott, ahol az antik művészet megismerése új távlatokat nyitott meg előtte. 1782-ben hatalmas feltűnést keltett Thészeusz és a Minotaurosz szobrával. A következő évben kapott megbízást XIV. Kelemen pápa síremlékének elkészítésére, amelyet 1787-ben fejezett be, majd XIII. Kelemen síremlékét is rábízták, utóbbi a Szent Péter-székesegyházban áll. Mitológiai tárgyú művei közül kiemelkedik az 1797-ben készült, ma a Louvre egyik kincsének számító Ámor és Psyché, a Hébé, a Perszeusz a Medúza fejével és a térdelő Magdolna.

1802-ben Napóleon Párizsba hívta, itt mintázta meg a császár kolosszális, kezében a Győzelem istennőjét tartó figuráját, majd Napóleon és anyja mellszobrát, valamint az uralkodó testvéreit. Egyik legismertebb műve a Pauline Bonapartét győztes Vénuszként ábrázoló szobra: a meztelen nőalak könyökölve nyúlik el egy heverőn, egyik kezében utalásként az Iliászra almát tart. Máig vitatott, Napóleon kedvenc húga valóban meztelenül ült-e modellt, ő maga arra a kérdésre, hogy pózolhatott ilyen kevés ruhában egy szobrász előtt, azt válaszolta: be volt fűtve a műterem.

Talán legkiválóbb portréját VII. Pius pápáról készítette. Műveinek száma olyan nagy, hogy felsorolni őket szinte lehetetlen, ismert számos mitológiai tárgyú szobra, igen sok Vénusz, York bíboros, Mária Krisztina főhercegnő, Santa Croce grófné síremléke, számos mellszobor, az általa "könnyebb műfajúaknak" nevezettek közül a Táncoló lányok és a Három grácia érdemel említést.

1815-ben a pápa követeként sikeresen tárgyalt Párizsban a Napóleon által elrabolt műkincsek visszajuttatásáról, ezért megkapta az Ischia márkija címet, nevét az egyházfő személyesen jegyezte be a római nemesek közé. 1818-ban megmintázta George Washington monumentális, ókori ruhába öltöztetett mását, amely ma az észak-carolinai parlament épületében, Raleigh-ben látható.

Canova soha nem nősült meg. 1822. október 13-án halt meg és szülőfalujában temették el, ahol nagy összeggel támogatta egy monumentális templom megépítését. Canova a barokk szobrászat mozgalmasságával szemben sima, egyenletes felületkezelésre, zárt, tömör körvonalú, nyugodt, gyakran statikus kompozíciók létrehozására törekedett. Legsikerültebb munkái elegánsak, nemesek és méltóságteljes szépség árad belőlük, alakjai annyira életszerűek, hogy ellenfelei azzal vádolták: savval éri el a hatást. Egyik műve Kismartonban, az Esterházy kastélyban található, s az ő tanítványa volt az első jelentős magyar szobrász, Ferenczy István.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Dalokból szőtt történelem – megjelent a Dalszerző Bookazin Dalokból szőtt történelem – megjelent a Dalszerző Bookazin
  • Természetfeletti erők és elfeledett titkok: itt a Shelby Oaks – A gonosz nyomában magyar előzetese Természetfeletti erők és elfeledett titkok: itt a Shelby Oaks – A gonosz nyomában magyar előzetese
  • Tori Amos: az „In Times of Dragons” albumával érkezik Magyarországra Tori Amos: az „In Times of Dragons” albumával érkezik Magyarországra
  • Először Magyarországon: érkezik a Wicked az Erkel Színház színpadára Először Magyarországon: érkezik a Wicked az Erkel Színház színpadára
  • Kézműves mesterségek találkozója a marosvásárhelyi várban Kézműves mesterségek találkozója a marosvásárhelyi várban

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr387822532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard