Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
25 éve halott Vidor

25 éve halott Vidor

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 11. 01.
Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

Fejtsd meg a költők titkait!
2022-06-20 09:58:18

Artisjus és Év gyerekkönyve díjat kapott Fenyő D. György  Útikalauz a vershez c. kötete. A Pagony

Ünnepel a világhírű magyar zeneszerző
2022-06-19 12:05:42

Július 2-án a 75 éves Orbán György tiszteletére rendeznek koncertet a BMC-ben. Az egyik legtöbbet

további bejegyzések a szerzőtől »

25 éve, 1982. november elsején hunyt el King Vidor magyar származású amerikai filmrendező. A magyar szabadságharcos nagypapával büszkélkedhető King Wallis Vidor a Texas állam-béli Galvestonban született 1894. február 8-án.

Filmművészet iránti rajongása korán megmutatkozott: kilencéves korától rendszeres mozilátogató volt, később jegyszedő, majd mozigépész. Első amatőr filmjeit kölcsönkért pénzekből forgatta. Filmrendezőként 1913-ban debütált. A Hurrikán Galvestonban (Hurricane in Galveston) a századforduló évében személyesen átélt hurrikán során szerzett élményeit dolgozta fel.

Álmai megvalósítása érdekében 1915-ben feleségével Hollywoodba költözött. A következő években a filmes ranglétra több fokát is megjárta. Első sikerét az 1925-ben készült Nagy Parádé, más néven Lángba borult világ (The Big Parade) című háborús filmjével aratta, amely a főszereplőket a nemzetközi sztárok sorába emelte, Vidort pedig következő évekre az MGM stúdió legjobb rendezői közé sorolta.

Az Astor színházban 96 héten keresztül játszott némafilm 1930-ig több mint 5 millió dollár bevételt hozott, amivel a hollywoodi filmstúdió történetének egyik legsikeresebb alkotása lett.

Élete első Oscar-díj jelölését az egyik főművének - és az egyik legjobb amerikai némafilmnek tartott - Dübörgő élet/Tömeg (The Crowd) című filmjéért kapta 1928-ban. Hangosfilmjeinek sorában az első az 1929-es fekete szereplőket is felvonultató Hallelujah volt, amely egy bányában játszódott Amerika déli részén.

Rendezői pályafutása a következő években is töretlen maradt. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a következő Oscar-jelölést hozó A bajnok (The Champ, 1931), a Paradicsommadár (Bird of Paradise, 1932), a munkanélküliség kérdését vizsgáló Mindennapi kenyerünket (Our Daily Bread, 1934) és az Angliában rendezett Réztábla a kapu alatt (The Citadel, 1938). Részt vett a felejthetetlen mesejáték, az Óz a csodák csodája (The Wizard of Oz, 1939) rendezésében is, amikor Victor Fleming átadta neki a munkát, az Elfújta a szél című produkció miatt, nevét azonban nem tüntették fel a stáblistán.

Hazánkban két későbbi munkája ismert, az Északnyugati átjáró ((Northwest Passage, 1940) és az Oscar- és több kategóriában Golden Globe díjra jelölt - Lev Tolsztoj monumentális regényét feldolgozó - Háború és Béke (War and Peace, 1956). Utolsó nagyjátékfilmje a Gina Lollobrigida és Yul Brynner főszereplésével leforgatott Salamon és Sába királynője (Solomon and Sheba, 1959) volt.

Munkásságát 1979-ben életműdíjjal ismerték el. Rendezői tevékenysége 1913-tól 1980-ig terjedt, s mint a leghosszabb filmrendezői karrier, bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. A mintegy nyolc évtizedet felölelő filmes életútja 1982. november 1-én ért véget Paso Robles-ban, Kaliforniában.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film

Ajánlott bejegyzések:

  • A fesztivál, ahol megkérték a kezemet A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
  • Családi kiállítással ünneplik a magyar filmrendezőt Családi kiállítással ünneplik a magyar filmrendezőt
  • Megelevenedik a háromszáz éves gyerekjáték Megelevenedik a háromszáz éves gyerekjáték
  • Évszázados technikával készült el egy vadonatúj mesefilm Évszázados technikával készült el egy vadonatúj mesefilm
  • Különös szeánszok egy budai villában Különös szeánszok egy budai villában

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr817822530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard