Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
220 éve halott az opera megújítója

220 éve halott az opera megújítója

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 11. 15.
Jön a testvérzenekarok fesztiválja!
2023-01-29 22:04:37

A Bihari Akácfa utcai kapualjából számtalan zene formáció bújt elő az évtizedek folyamán, február 11-én az

Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup
2023-01-25 19:54:37

Február 1-én a Chemin Neuf lép fel a BMC Opus Jazz Clubjában. Nem mindennapi koncertélményt ígér a

Ambient a troposzféra határáról
2023-01-25 11:00:56

Új albummal és klippel jelentkezik a kísérletező kedvű billentyűs, Grócz Bence. A Konkoi szólóprojekt

Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud
2023-01-23 19:53:19

Szilágyi Zsófia Emma elsőkönyves szerző kapta a 2022-es Arany Medál díjat az Év Írója kategóriában. Vele

további bejegyzések a szerzőtől »

Kétszázhúsz éve, 1787. november 15-én halt meg Christoph Willibald Gluck német zeneszerző, az opera első megújítója, aki 1714. július 2-án született Felső-Pfalzban, egy cseh származású erdész kilenc gyermeke közül a legidősebbként.

A prágai egyetemen tanult filozófiát, később Milánóban képezte magát, tandíját tánctermi hegedűsként teremtette elő. Első operái olasz stílusban, mitológiai vagy történelmi témákat dolgoztak fel. Egy angliai megbízatás révén ismerkedett meg Ha:ndellel, 1746 márciusában még közös koncertet is adtak. 1750-ben megnősült, felesége hozományának köszönhetően anyagi gondjai megszűntek. 1764-ig a bécsi udvari opera karmestereként szolgált, a társulatnak több vígoperát és balettzenét szerzett.

Gluck ekkor már azt vallotta, hogy az operának zenedrámává kell átalakulnia, amelyben a zene a drámát szolgálja. A nézőt az egymáshoz lazán kapcsolódó áriák helyett a következetesen kibontakozó cselekmény nyűgözze le, s mellőzni kell az olasz operák külső csillogását. Operai reformjában a legfontosabbnak az egyszerűséget tartotta, célja volt az énekesek önkényének és a zeneszerzők önzésének megszüntetése, a visszatérés a zene eredeti rendeltetéséhez, a költői szöveg hű kifejezéséhez és az érzelmek ábrázolásához.
Első, legismertebb és a tradíciókkal szakító műve az Orfeusz és Eurüdiké, amelyet 1762-ben mutattak be Bécsben. A hagyományokkal annyiban is szakított, hogy a mitológiai történet végére happy endet biggyesztett: Eurüdiké rendben kiszabadul az alvilágból és a szerelmesek még ma is boldogan élnek. A tizenkét évvel későbbi párizsi premieren az ottani ízléshez alkalmazkodva az altszerepet tenorra változtatta, mert a francia publikum nem viselte volna el a "castratót", azaz a férfihang nélküli dalművet. További reformoperája a Paris és Heléna és az Alceste, utóbbi nyitánya Mozart Don Giovanni-nyitányát előlegezi.
Párizsban - ahol a tragikus sorsú Marie Antoinette-nek adott énekórákat, s ezzel hatalmas pártfogót szerzett - kezdetben nem talált lelkes fogadtatásra elképzeléseivel. A gluckisták és az olasz opera hagyományait tisztelő piccinisták (Piccini olasz zeneszerző lelkes hívei) viszálya végül Gluck diadalával végződött, elsősorban az Iphigénia Taurisban és Iphigénia Aulisban című operái révén.
Gluck 1779-től 1787. november 15-én, agyvérzés következtében bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Hagyatékában több mint száz opera, számos táncdrámát és színpadi szerenád szerepel. A német klasszikusok közül elsősorban Beethovenre, részben Mozartra, a francia zeneszerzők közül Cherubinire, az oroszok közül Glinkára hatott. Berlioz a "zene Aiszkhüloszának" nevezte, Richard Strauss az Iphigénia Aulisban bemutatásától számította az európai zenetörténet új korszakát.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Hangjátékot állít színpadra a TÁP Színház Hangjátékot állít színpadra a TÁP Színház
  • Petőfi eposzparódiájával ünnepel a Forte Petőfi eposzparódiájával ünnepel a Forte
  • Új bemutatóra készül Bodrogi Gyula Új bemutatóra készül Bodrogi Gyula
  • Varázslatos kalandra indul az expedíció Varázslatos kalandra indul az expedíció
  • A fény csiholója A fény csiholója

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr727822758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard