Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
220 éve halott az opera megújítója

220 éve halott az opera megújítója

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 11. 15.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Kétszázhúsz éve, 1787. november 15-én halt meg Christoph Willibald Gluck német zeneszerző, az opera első megújítója, aki 1714. július 2-án született Felső-Pfalzban, egy cseh származású erdész kilenc gyermeke közül a legidősebbként.

A prágai egyetemen tanult filozófiát, később Milánóban képezte magát, tandíját tánctermi hegedűsként teremtette elő. Első operái olasz stílusban, mitológiai vagy történelmi témákat dolgoztak fel. Egy angliai megbízatás révén ismerkedett meg Ha:ndellel, 1746 márciusában még közös koncertet is adtak. 1750-ben megnősült, felesége hozományának köszönhetően anyagi gondjai megszűntek. 1764-ig a bécsi udvari opera karmestereként szolgált, a társulatnak több vígoperát és balettzenét szerzett.

Gluck ekkor már azt vallotta, hogy az operának zenedrámává kell átalakulnia, amelyben a zene a drámát szolgálja. A nézőt az egymáshoz lazán kapcsolódó áriák helyett a következetesen kibontakozó cselekmény nyűgözze le, s mellőzni kell az olasz operák külső csillogását. Operai reformjában a legfontosabbnak az egyszerűséget tartotta, célja volt az énekesek önkényének és a zeneszerzők önzésének megszüntetése, a visszatérés a zene eredeti rendeltetéséhez, a költői szöveg hű kifejezéséhez és az érzelmek ábrázolásához.
Első, legismertebb és a tradíciókkal szakító műve az Orfeusz és Eurüdiké, amelyet 1762-ben mutattak be Bécsben. A hagyományokkal annyiban is szakított, hogy a mitológiai történet végére happy endet biggyesztett: Eurüdiké rendben kiszabadul az alvilágból és a szerelmesek még ma is boldogan élnek. A tizenkét évvel későbbi párizsi premieren az ottani ízléshez alkalmazkodva az altszerepet tenorra változtatta, mert a francia publikum nem viselte volna el a "castratót", azaz a férfihang nélküli dalművet. További reformoperája a Paris és Heléna és az Alceste, utóbbi nyitánya Mozart Don Giovanni-nyitányát előlegezi.
Párizsban - ahol a tragikus sorsú Marie Antoinette-nek adott énekórákat, s ezzel hatalmas pártfogót szerzett - kezdetben nem talált lelkes fogadtatásra elképzeléseivel. A gluckisták és az olasz opera hagyományait tisztelő piccinisták (Piccini olasz zeneszerző lelkes hívei) viszálya végül Gluck diadalával végződött, elsősorban az Iphigénia Taurisban és Iphigénia Aulisban című operái révén.
Gluck 1779-től 1787. november 15-én, agyvérzés következtében bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Hagyatékában több mint száz opera, számos táncdrámát és színpadi szerenád szerepel. A német klasszikusok közül elsősorban Beethovenre, részben Mozartra, a francia zeneszerzők közül Cherubinire, az oroszok közül Glinkára hatott. Berlioz a "zene Aiszkhüloszának" nevezte, Richard Strauss az Iphigénia Aulisban bemutatásától számította az európai zenetörténet új korszakát.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr957822758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard