Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Elhunyt Szabó Magda

Elhunyt Szabó Magda

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 11. 19.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Kilencvenéves korában hétfőn elhunyt Szabó Magda. A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál. Halálával a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja távozott közülünk.

Hétfőn, 2007. november 19-én elhunyt a 20. század második felének egyik legnagyobb magyar irodalmi alkotója. Szabó Magdát délután négy órakor, olvasás közben érte a halál.

Szabó Magda Debrecenben született 1917-ben, majd itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.

Szabó Magda művei

1947 Bárány (versek)
1949 Vissza az emberig (versek)
1957 Ki hol lakik (gyerek-képeskönyv)
1958 Bárány Boldizsár (verses mese)
1958 Freskó (regény)
1958 Mondják meg Zsófikának (ifj. regény)
1958 Neszek (versek)
1959 Az őz (regény)
1959 Sziget-kék (meseregény)
1960 Disznótor (regény)
1961 Álarcosbál (ifj. regény)
1962 Születésnap (ifj. regény)
1963 Pilátus (regény)
1964 A Danaida (regény)
1965 Hullámok kergetése (novellák)
1965 Tündér Lala (gyerekregény)
1965 Alvók futása (novellák)
1967 Mózes egy, huszonkettő (regény)
1971 Régimódi történet (regény)
1976 Az a szép, fényes nap (színmű)
1968 Zeusz küszöbén (útirajz)
1969 Katalin utca (regény)
1970 Ókút (regény)
1970 Abigél (ifjúsági regény)
1973 A szemlélők (regény)
1975 Szilfán halat (összegyűjtött versek)
1977 Régimódi történet, (regény)
1983 Kívül a körön (esszék)
1983 Megmaradt Szobotkának (emlékezések)
1987 Az ajtó (regény)
1990 A pillanat (regény)
1992 A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok)
1996 A lepke logikája (esszék)
1996 Szüret (válogatott művek)
1999 Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések)
2002 Für Elise (regény)
2006 Békekötés (hangjátékok)

A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig.1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.

A pályáját eredetileg költőként kezdő Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi osztályrendes tagja lett. 1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Az írónőről idén, 90. születésnapja alkalmából neveztek el könyvesboltot Debrecenben, és ugyanezen alkalomból jelent meg Szurmai Silkó Mária Ajándékomat megbecsüld című kötete is az írónőről. Ebben az évben Szabó Magdát tüntették ki Tőkés-díjjal is, melyet a magyarság érdekében kifejtett tevékenység elismeréséért osztanak ki. A Tőkés László királyhágó-melléki református püspök nevét viselő alapítvány a rendszerváltáskor alapította a díjat, hogy elismerje "a nemzet megmaradásáért legtöbbet tett politikusok, tudósok, művészek, írók, költők, közéleti és egyházi személyiségek" tevékenységét.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr797822866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard