Kilencvenéves korában hétfőn elhunyt Szabó Magda. A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál. Halálával a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja távozott közülünk.

Szabó Magda Debrecenben született 1917-ben, majd itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.
Szabó Magda művei
1947 Bárány (versek)
1949 Vissza az emberig (versek)
1957 Ki hol lakik (gyerek-képeskönyv)
1958 Bárány Boldizsár (verses mese)
1958 Freskó (regény)
1958 Mondják meg Zsófikának (ifj. regény)
1958 Neszek (versek)
1959 Az őz (regény)
1959 Sziget-kék (meseregény)
1960 Disznótor (regény)
1961 Álarcosbál (ifj. regény)
1962 Születésnap (ifj. regény)
1963 Pilátus (regény)
1964 A Danaida (regény)
1965 Hullámok kergetése (novellák)
1965 Tündér Lala (gyerekregény)
1965 Alvók futása (novellák)
1967 Mózes egy, huszonkettő (regény)
1971 Régimódi történet (regény)
1976 Az a szép, fényes nap (színmű)
1968 Zeusz küszöbén (útirajz)
1969 Katalin utca (regény)
1970 Ókút (regény)
1970 Abigél (ifjúsági regény)
1973 A szemlélők (regény)
1975 Szilfán halat (összegyűjtött versek)
1977 Régimódi történet, (regény)
1983 Kívül a körön (esszék)
1983 Megmaradt Szobotkának (emlékezések)
1987 Az ajtó (regény)
1990 A pillanat (regény)
1992 A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok)
1996 A lepke logikája (esszék)
1996 Szüret (válogatott művek)
1999 Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések)
2002 Für Elise (regény)
2006 Békekötés (hangjátékok)
A pályáját eredetileg költőként kezdő Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi osztályrendes tagja lett. 1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Az írónőről idén, 90. születésnapja alkalmából neveztek el könyvesboltot Debrecenben, és ugyanezen alkalomból jelent meg Szurmai Silkó Mária Ajándékomat megbecsüld című kötete is az írónőről. Ebben az évben Szabó Magdát tüntették ki Tőkés-díjjal is, melyet a magyarság érdekében kifejtett tevékenység elismeréséért osztanak ki. A Tőkés László királyhágó-melléki református püspök nevét viselő alapítvány a rendszerváltáskor alapította a díjat, hogy elismerje "a nemzet megmaradásáért legtöbbet tett politikusok, tudósok, művészek, írók, költők, közéleti és egyházi személyiségek" tevékenységét.