Rokonai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Szabó Magda Kossuth-díjas írótól hétfőn Budapesten, a Farkasréti temetőben.
"Ilyen asszonyt nem lehet elfelejteni" - mondta a ravatalnál Hiller István oktatási és kulturális miniszter felidézve az írónál alig két hónapja tett utolsó látogatását, amelynek keretében 90. születésnapja alkalmából köszöntötte Szabó Magdát. "Képtelenség felfogni, hogy az a kimeríthetetlennek hitt forrás, amely az ő ötven évnyi írói csodavilágából, bölcsességéből, emberismeretéből táplálkozott, most úgy tűnik, elapadt" - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a tizenévesek tolongtak új köteteiért és generációk fedezték fel őt újra és újra.Lator László a pályatársak, valamint a Szabó Magda közreműködésével alapított Széchenyi Irodalmi Akadémia elnökeként búcsúzott a november 19-én elhunyt írótól. A költő felidézte Szabó Magda életútját, családi örökségét, az átvészelt háborúkat, veszteségeit és kényszerű hallgatását, valamint méltatta pályáját, munkásságát, különleges írói technikáját. "Külföldön hamarabb felismerték benne a nagy írót, mint a hazai kritikusi közvélemény" - utalt Szabó Magda német, francia és olasz díjaira. Szavai szerint még alkalmi levelei is műalkotások voltak, azokban is szellem, fel-felszikrázó humor, önfeledt játék keveredett.
"Szabó Magdánál íróbb írója nem volt és nem is lesz egyhamar a magyar irodalomnak" - hangsúlyozta Barna Imre, az alkotó 29 könyvének hatvanhat kiadását gondozó Európa Kiadó vezetője.
Sikere a minőség diadala - fűzte hozzá a kétszeres József Attila-díjas író fél évszázados, töretlen külföldi és magyarországi népszerűségére utalva.
Horváth Csaba főpolgármester-helyettes felidézte Szabó Magda fővárosi díszpolgári és II. kerület díszpolgári címének átadását, hozzátéve, hogy "amit adtunk semmiség ahhoz képest, amit ő adott".
A sírnál Lengyel György rendező, Szabó Magda kilenc művének színpadra állítója az író színházi szenvedélyéről és drámáiról szólt.
Szabó Magda végakaratának megfelelően hamvainak egy részét szülővárosában, Debrecenben, szülei sírjában temették el december 1-jén; hamvainak másik felét helyezték hétfőn végső nyugalomra néhai férje, Szobotka Tibor mellé.
"Nem szokványos végakarat egy nem szokványos embertől" - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az íróházaspár síremlékénél.
A lelkész Szabó Magda azon nekrológját olvasta fel, amelyben férjétől, Szobotka Tibortól búcsúzott. A temetésen jelen volt Halász János, az író szülővárosának alpolgármestere, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta, számos ifjúsági művet és meseregényt is írt, történelmi érdeklődése pedig elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Munkásságát 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjjal, 1978-ban Kossuth-díjjal, 2001-ben Corvin-lánccal ismerték el. 2003-ban elnyerte a Prima Primissima Díjat, 90. születésnapján pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.
Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Für Elise (2002).
Forrás: MTI
