Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
„Ilyen asszonyt nem lehet elfelejteni”

„Ilyen asszonyt nem lehet elfelejteni”

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 12. 11.
Az Európai Színházi Unió tagja lett a Miskolci Nemzeti Színház
2023-11-29 06:00:00

Európa legrégebbi és legfontosabb színházi szövetségének lett tagja a Miskolci Nemzeti Színház. A

„Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen”
2023-11-28 06:00:00

Ezzel a címmel nyílt a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató

Robert Capa, a tudósító
2023-11-27 06:00:00

2023. november 28-án, kedden 18 órakor a Robert Capa, a tudósító című állandó életműkiállítás kurátora

A mozikban is ünnepel a 10 éves Bagossy Brothers Company
2023-11-24 06:00:00

Igazi különlegességgel kedveskedik a Bagossy Brothers Company a rajongóinak: az idén fennállásának tizedik

további bejegyzések a szerzőtől »

Rokonai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Szabó Magda Kossuth-díjas írótól hétfőn Budapesten, a Farkasréti temetőben.

"Ilyen asszonyt nem lehet elfelejteni" - mondta a ravatalnál Hiller István oktatási és kulturális miniszter felidézve az írónál alig két hónapja tett utolsó látogatását, amelynek keretében 90. születésnapja alkalmából köszöntötte Szabó Magdát. "Képtelenség felfogni, hogy az a kimeríthetetlennek hitt forrás, amely az ő ötven évnyi írói csodavilágából, bölcsességéből, emberismeretéből táplálkozott, most úgy tűnik, elapadt" - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a tizenévesek tolongtak új köteteiért és generációk fedezték fel őt újra és újra.

Lator László a pályatársak, valamint a Szabó Magda közreműködésével alapított Széchenyi Irodalmi Akadémia elnökeként búcsúzott a november 19-én elhunyt írótól. A költő felidézte Szabó Magda életútját, családi örökségét, az átvészelt háborúkat, veszteségeit és kényszerű hallgatását, valamint méltatta pályáját, munkásságát, különleges írói technikáját. "Külföldön hamarabb felismerték benne a nagy írót, mint a hazai kritikusi közvélemény" - utalt Szabó Magda német, francia és olasz díjaira. Szavai szerint még alkalmi levelei is műalkotások voltak, azokban is szellem, fel-felszikrázó humor, önfeledt játék keveredett.

"Szabó Magdánál íróbb írója nem volt és nem is lesz egyhamar a magyar irodalomnak" - hangsúlyozta Barna Imre, az alkotó 29 könyvének hatvanhat kiadását gondozó Európa Kiadó vezetője.
Sikere a minőség diadala - fűzte hozzá a kétszeres József Attila-díjas író fél évszázados, töretlen külföldi és magyarországi népszerűségére utalva.

Horváth Csaba főpolgármester-helyettes felidézte Szabó Magda fővárosi díszpolgári és II. kerület díszpolgári címének átadását, hozzátéve, hogy "amit adtunk semmiség ahhoz képest, amit ő adott".

A sírnál Lengyel György rendező, Szabó Magda kilenc művének színpadra állítója az író színházi szenvedélyéről és drámáiról szólt.
Szabó Magda végakaratának megfelelően hamvainak egy részét szülővárosában, Debrecenben, szülei sírjában temették el december 1-jén; hamvainak másik felét helyezték hétfőn végső nyugalomra néhai férje, Szobotka Tibor mellé.

"Nem szokványos végakarat egy nem szokványos embertől" - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az íróházaspár síremlékénél.

A lelkész Szabó Magda azon nekrológját olvasta fel, amelyben férjétől, Szobotka Tibortól búcsúzott. A temetésen jelen volt Halász János, az író szülővárosának alpolgármestere, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta, számos ifjúsági művet és meseregényt is írt, történelmi érdeklődése pedig elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát. Műveit 42 nyelvre fordították le.

Munkásságát 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjjal, 1978-ban Kossuth-díjjal, 2001-ben Corvin-lánccal ismerték el. 2003-ban elnyerte a Prima Primissima Díjat, 90. születésnapján pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Für Elise (2002).

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Vigyázat, törékeny! Vigyázat, törékeny!
  • Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül? Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül?
  • Indul az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár Indul az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár
  • A MÓRA KIADÓ programjai a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon A MÓRA KIADÓ programjai a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
  • Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr577823254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard