Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem címmel nyílt meg pénteken a Magyar Nemzeti Galéria és a szentpétervári Ermitázs közös kiállítása Budapesten; a tárlat a romantikus festészet kiemelkedő alakjának teljes festői és grafikusi munkásságát bemutatja.
A kollekcióban szerepel Zichy főműve is, A rombolás géniuszának diadala című monumentális festmény. A 4,5 méterszer 5,5 méteres festmény, a képet alapesetben a Somogy megyei Zala községben, a Zichy Mihály Emlékmúzeumban őrzik. Mivel az ottani terem belmagassága nem volt elegendő az 1878-ban készült kép felállításához, körülbelül 10 centiméter a padlózat alá került. A nagyméretű alkotás kalandos úton jutott el a fővárosi kiállításra: sokáig technikai okok miatt nem tudták kivinni az emlékházból, és végül a tervezettnél nagyobb hengerre feltekerve, az épület korábban meglévő, ám időközben befalazott ajtajának a kibontásával sikerült kivinni az emlékházból.
A festményt az 1878-as világkiállításra festette Zichy Mihály, azonban a mű aktualizáló tartalma, a pápa, III. Napóleon és az orosz cár direkt szerepeltetése, valamint a francia-porosz háborúra és a párizsi kommünre való közvetlen utalás miatt a világkiállítási bizottság arra kényszerítette a művészt, hogy még a tárlat megnyitása előtt a képet visszavonja.
Problémát okozott jobboldalt a háttérben, a pozitív jövő képében ábrázolt Köztársaság alakja is. Maga Zichy is belátta, hogy képének ezen a részletén változtatnia kell, ezért a jövő fényözönébe helyezett Köztársaságot Krisztus alakjával cserélte fel.
Az immár átfestett képet Bécsben és Budapesten is bemutatták, mindkét helyszínen nagy közönségsikert aratott, azonban a művészeti kritika fanyalogva fogadta. A katolikus egyház is tiltakozott a pápa negatív színben való feltüntetése miatt, hiszen a festményen egy koponyahalmon trónol IX. Pius.
A bemutatókat követően a kép lekerült Zalára a családi kúriába, azt a magyar állam csak a Nemzeti Szalonban 1902-ben rendezett gyűjteményi kiállítás után vásárolta meg. Ekkor újabb tiltakozási hullám indult el, ami ellen úgy védekezett a Szépművészeti Múzeum, hogy közölte: a mű úgyis raktárba fog kerülni és a nagyközönség nem láthatja. És ez így is történt.
A sokáig hengeren tárolt, Zichy "főművének" tekintett festményt csak egy-egy alkalommal mutatták be, a kép Budapesten a nyolcvanas években volt utoljára látható egy rövid ideig, majd 1992-ben lekerült Zalára a művész emlékmúzeumába.
A Zichy Mihály (1827-1906) életművét bemutató mintegy 300 alkotás március 23-ig lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában.
