Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
125 éve született Kodály Zoltán

125 éve született Kodály Zoltán

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 12. 16.
Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében
2023-09-22 06:00:00

A KÜLKÖRÚT szervezői idén ősszel is tartalmas és ingyenes programokkal várják a józsefvárosiakat és minden

Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv!
2023-09-21 06:00:00

A Harry Potter-rajongók legnagyobb örömére október 10-én egy újabb könyv érkezik. A világpremier napján egy

Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes
2023-09-08 11:03:52

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak - Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készíti legújabb

„Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul
2023-09-05 19:00:00

A szeptemberben induló új podcastsorozatban Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus kilépve

további bejegyzések a szerzőtől »

Százhuszonöt éve, 1882. december 16-án született Kecskeméten Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus.

MÁV-tisztviselő édesapja 1884-től Galántán volt állomásfőnök, fia itt szerette meg a nép dalait. Szinte teljesen a maga erejéből tanult meg hegedülni, gordonkázni és zongorázni, partitúrákból ismerkedett meg a zeneirodalommal. Budapesten a bölcsészkar magyar-német és a Zeneakadémia zeneszerzés szakán tanult, ahol 1904-ben szerzett diplomát. A következő évben megismerkedett Bartók Bélával és elkezdte a népdalgyűjtést - közös kiadványuk 1906-ban jelent meg Magyar népdalok címmel, s ebben az évben kötött házasságot Sándor Emmával.

Bartókkal közös törekvéseik a modern zene népszerűsítésére és népdalgyűjtésre rendre elakadtak a közönség közönyén és a hivatalos körök ellenállásán. Az 1918-as forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később kinevezését érvénytelenítették és hét évig nem taníthatott.

Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus sikere emelte ki 1923-ban, 1926-ban Háry János című daljátéka is világsikert aratott, 1932-ben mutatták be a Székelyfonót, operai méretű népballadáját. Sorra születtek művei: a Marosszéki táncok (1927-1930), a Galántai táncok (1933), a Budavári Te Deum (1936), a Fölszállott a páva (1939), a Concerto (1940). Kodály rokonszenvezett a népi írók mozgalmával, tiltakozott a faji megkülönböztetésen alapuló törvények ellen. 1942-ben, hatvanadik születésnapján a kormánytól is kapott kitüntetést, egy évvel később az MTA levelező tagja lett.

A II. világháború alatt mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett, de közben befejezte Missa brevisét - ez lett a főváros második világháború utáni első zenei bemutatója. A Zeneakadémia igazgató-tanácsának elnöke, 1946-49 között az MTA elnöke volt. 1951-ben mutatták be a Kállai kettőst a Magyar Állami Népi Együttes előadásában, ekkortól jelentek meg a Magyar Népzene Tára kötetei, s a zeneoktatásban is érvényesültek Kodály elképzelései. Első felségének halála után, 1959-ben vette feleségül Péczely Saroltát. Háromszor kapta meg a Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), számos egyetem avatta díszdoktorává és 1965-ben megkapta a Herder-díjat is.

Kodály nem volt forradalmi újító, inkább megőrző-összegző művész. Kórusművei a vokális zenének csak Palestrinához hasonlítható csúcspontját jelentik, zeneszerzői munkásságának legkiemelkedőbb darabja a Psalmus és a Te Deum. Kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, korszakalkotó munkát végzett a magyar népzene gyűjtésében. Jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén. Meggyőződése volt, hogy csak az emberi hang, a közös ének lehet a széles körű zenekultúra alapja.

Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Születésének 125. és halálának 40. évfordulóján nemzetközi emlékévet rendeztek.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is lesz Örkény Kert! Idén is lesz Örkény Kert!
  • TÁBOR Fesztivál: az ország legnagyobb rockbulija 4 napon át TÁBOR Fesztivál: az ország legnagyobb rockbulija 4 napon át
  • Orgonák éjszakája Orgonák éjszakája
  • Isten éltesse, Sir Mick Jagger! Isten éltesse, Sir Mick Jagger!
  • Még mindig van élet a Földön Még mindig van élet a Földön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr177823334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard