A szkíták történelmét és kultúráját bemutató nagyszabású kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban jövőre, a tervek szerint június végén, július elején.

Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese tájékoztatása szerint a kiállítandó több ezer tárgy között számtalan arany ékszer, viseleti darab, szőnyeg és egy kiváló állapotban megmaradt múmia is szerepel majd.

A közönség megcsodálhatja az arzani hercegi sírból előkerült aranykincseket is, amelyekre német és orosz régészek bukkantak rá 2000-2003 között az orosz-mongol határvidéken. A németországi Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közösen létrehozott kiállítást eddig Berlinben, Münchenben és Hamburgban láthatta a közönség - tette hozzá a főigazgató-helyettes.

A szkíták törzse a Kaukázus és a Kárpátok közti területen élt, az időszámítás előtti 6-4. században itt uralkodó szerepet játszott. Az iráni eredetű nomád nép tagjai főként állattartással foglalkoztak, de egyes csoportjaik földet is műveltek. Kitűnő lovasaik legfontosabb fegyvere a reflexíj és a rövid kard volt.

Az óperzsával rokon nyelvet beszélő nép művészete a totemizmusból öröklött sajátos világszemléletükből sarjad, amely szerint az emberek, sőt a tárgyak is állatokká változhatnak. Ezért művészetükre jellemző az "állatstílus", a szkíta törzsi arisztokrácia ideológiájában főszerepet játszó állatok (főleg ragadozók), az állatküzdelmi jelenetek ábrázolása. Fő motívumuk a fekvő szarvas, a kaukázusi kecske és a hal.

Forrás: MTI