Jövőre az angol Liverpool és a norvég Stavanger lesz Európa két kulturális fővárosa. A javaslatot, hogy évente egy-egy város "Európa kulturális fővárosaként" rangos nemzetközi fesztiválok helyszíne legyen, és ezzel közelebb kerüljenek egymáshoz Európa népei, 1985-ben fogalmazta meg Melina Mercouri görög színésznő, aki akkor hazája kulturális minisztere volt.

A rendezvényeket abban az évben Athén vállalta. Az európai miniszterek tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kezdeményezést. Azóta e rendezvények népszerűsége egyre nő, és a kulturális fővárosi cím elnyerésére fokozottan igaz a megállapítás: a megtiszteltetés kötelez.

Az elmúlt években az osztrák Graz (2003), az olasz Genova és a francia Lille (2004), az ír Cork (2005), a görög Patrasz (2006), idén pedig Luxembourg és Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa.
Január 12-én nyitják meg Liverpoolban a vadonatúj arénát, Ringo Starr ex-beatle és Dave Stewart fellépésével. Június elsején "Sir" Paul McCartney ad koncertet az Anfield stadionban. A kulturális fővárosi év keretébe illeszkedő programok nagy része ingyenes.

Az angol nagyváros már eddig is az Egyesült Királyság jelentős kulturális központja volt - annak ellenére, hogy Margaret Thatcher konzervatív forradalmának gyümölcseiből, a nagy gazdasági fellendülésből vajmi keveset érzékelt, jórészt azért nem, mert akkoriban a városvezetést a Munkáspárt enyhén trockista vonulata tartotta a kezében.

Liverpool esetében - ahol a repülőtér John Lennon nevét viseli, és az ember bármikor a Penny Lane-en találhatja magát - kézenfekvő a zenei hangsúly a kultúrán belül.

A 115 ezer lakosú norvég Stavanger azzal a mottóval hirdeti magát, hogy minden művészeti ág felé "nyílt kikötő", ahol teljes a nyitottság a helyi, a nemzeti és a külföldi kulturális értékek befogadására. A város honlapja szerint Stavanger körzetében 150 nemzet szülöttei élnek, hála jórészt a nemzetközi integráció élénkülésének, a vonzó üzleti környezetnek. A nyitó rendezvényt január 12-én tartják, amelyen a megye összes települése valamilyen bemutatóval áll elő széles skálán, a norvég népzenétől a rezesbandán át a skandináv underground rocking.

Igazi északi csemegét ígér a március, amikor is a Djuvsbotn hegyoldalain hóakrobaták, síelők, táncosok zenés szabadtéri "performance"-ával ünneplik meg a deprimáló sötétség visszaszorulását, a hó alól újraéledő természetet.