Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Egy varázslatos világ

Egy varázslatos világ

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 03.
Liszt Ferenc, Cziffra György, Balázs János: Minőség és önzetlen segítség
2026-11-12 22:59:11

Három telt házas koncert, több mint 2500 néző, elementáris közönségsiker és egy nemes ügy szolgálata –

Kurtág nemzetközi ősbemutató
2026-10-08 19:51:25

Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét a Zeneakadémia

Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

további bejegyzések a szerzőtől »

A legyezők varázslatos világa - ezzel a címmel nyílt kiállítás a napokban a moszkvai Puskin múzeumban, nagyrészt az Osztankino-kúria és -múzeum gyűjteményéből.

A legyezőket III. Nagy Katalin cárnő (1729–1796) hozta divatba Oroszországban. Mint másutt, a legyezők itt is előbb csak a kényelmet szolgálták, csak később váltak valóságos művészeti alkotássá. A Puskin múzeum kiállításán francia, holland és orosz mesterek XVIII.-XX. század között készült legyezői láthatók.

Akad köztük elefántcsontból, gyöngyházból, teknőcből, ökörszarvból és természetesen fából faragott - ha a csipkére emlékeztető finom munkát egyáltalán faragásnak lehet nevezni -, csipkéből készült, festett és fonallal, gyönggyel vagy flitterrel hímzett egyaránt. A legrégebbi és legbecsesebb darab nem az a kinyitható-összecsukható fajta, amelyet az ember legyezőként elképzel, hanem olyan, amilyet Ázsiában ma is használnak: a levegőt mozgató felületet szilárdan a nyélhez erősítették, s felületére színházi jelenetet festettek.

A legyezőkön sokszor szerepeltek pásztorjelenetek, gyakori a kerti összejövetelek, bibliai legendák ábrázolása és híres festők műveinek másolata. Nagyok sok legyezőre gáláns jelenet, szerelmi találkák ábrázolása került, hiszen az ügyes holmi később már nem csupán hűtötte használóját, hanem a kecses kacérkodás egyik fontos eszközévé vált. Kialakult a legyezők külön nyelve, amelyben minden mozdulatnak jelentősége volt, s amelyet ezért nem is volt könnyű elsajátítani. Ha például a hölgy legyezőjével bal kezébe csapott, ezzel azt adta udvarlója tudtára, hogy kéri: a kapcsolatot tartsa titokban. Aki szemérmesen legyezője mögé rejtette szemét, az ezzel szerelmet vallott.

Az osztankinói múzeum gyűjteményében egyébként akad olyan legyező is, amely nyilvánvalóan férfiúé volt. Egy álarcosbáli kosztümhöz például tűalakú legyező tartozik, s használója minden bizonnyal egy kifinomult gavallér volt - mondta el Irinia Jefimova, az Osztankino kúria-múzeum muzeológusa.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr227823632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása