Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Egykori botránydarab Eszenyivel

Egykori botránydarab Eszenyivel

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 06.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

Eszenyi Enikő főszereplésével a Lulu című darabot mutatják be a Pesti Színházban január 10-én; Frank Wedekind színművét Forgács Péter rendezésében tűzi műsorra a teátrum.

Frank Wedekind német drámaíró a 19-20. század fordulóján egy provokatív, a kor erkölcsi normáihoz és polgári értékrendjéhez képest botrányos történetet vetett papírra. Főhőse Lulu, a fiatalon megrontott, vonzó, romlott nő, akinek senki sem tud ellenállni, s aki végül prostituáltként, Hasfelmetsző Jack áldozataként végzi Londonban.

Bár a darab az előző századfordulón született, a mai közönséget is képes megszólítani. Vajon mi adja a Lulu örökkévalóságát? Nyilván különleges stílusa és nyelve is, amely egyszerre társalgó, szellemes, mulatságos, mégis döbbenetesen szókimondó. De a Lulu halhatatlanságának záloga mégis az a bátorság, szenvedélyesség, kérlelhetetlenség, amellyel Wedekind a társadalom repedéseit feltárja. Egy békésnek, szabályosnak tűnő világ mélyén olyan elementáris energiák, vágyak és indulatok lüktetnek, amelyeknek elég egyetlen szikra, s az egész rendszer összeomlik... Ez a szikra a címszereplő figurája.

Wedekind a Lulu-témát először a Pandora szelencéje című drámájában dolgozta fel 1894-ben. Ezt a szöveget, amely hosszú évtizedekig csak kézirat maradt, többször is átdolgozta. Két különálló dráma is született belőle: A Föld szelleme (Der Erdgeist) 1895-ben, az ősváltozattal azonos című Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora) pedig 1902-ben jelent meg.

Az eredeti kézirat, az ősváltozat az 1980-as években került elő. A Pesti Színház a történetnek ezt az első változatát játssza, Forgách András fordításában.

A darab címszerepét alakító Eszenyi Enikő partnere többek között Tordy Géza, Harkányi Endre, Kern András és Kiss Mari, a díszlet és a jelmez Füzér Anni munkája.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr147823686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard