Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Versverseny
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Versverseny
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Itt a farsang

Itt a farsang

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 06.
Versíró pályázat indul – gyerekeknek!
2021-04-11 11:06:30

Minden gyerek alanyi költő, de sajnos kevesekhez jutnak el a sokszor csak szóban megfogalmazott műveik. De ennek

Még egy csésze fekete?
2021-04-09 14:00:25

Fütyülöm Bob Dylan régi slágerét Tom Jones új tolmácsolásában és az emlékek bodor felhőin fél

Nem pihen a bulizenekar
2021-04-07 15:24:36

Új tagok, új klip, új számok... mi kell még? A Sexnuggets sikeresen vette a pandémia támasztotta akadályokat

Madárdalok és szürreális gyerekirodalmi illusztrációk – itt vannak a nyertesek!
2021-04-01 17:45:24

Kihirdették a Ludwig Múzeum és a British Council közös pályázatának díjazottait. A lenyűgöző és

további bejegyzések a szerzőtől »

A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe, a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben január 6-7. a karácsony, ott a Julián-naptár szerint, 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet.

Az ünnep liturgiában használatos elnevezése az Epiphania Domini, az Úr megjelenése, a magyar vízkereszt a víz megszentelésének szertartásából származik. Az ünnep a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.

Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Judeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, s aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. A hagyomány szerint hárman voltak, nevük Caspar, Melchior, Balthasar - vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A napkeleti bölcsek tömjénadományára a tömjénezés szertartása emlékeztet.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentelt. A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.

Az ünnepi népszokások közé tartozik a a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, s legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

Az egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 6-ig) tart a farsang ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. Elnevezése középkori német eredetű lehet, de vannak itáliai hatásra utaló adatok is.

A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra ("a farsang farkára") vonatkoznak. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. A menetben leggyakrabban nőnek, terhes asszonynak öltözött férfiak, mesteremberek, vándorutasok, állatfigurák - főként gólya-, kecske-, ló- és medvemaszkok fordultak elő, újabban a papírmaszk és készen vett álarc is jellemző. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A mese, ami felbosszantotta Hitlert A mese, ami felbosszantotta Hitlert
  • Tartósított hamburger a szavanna közepén Tartósított hamburger a szavanna közepén
  • Isten és a kommunikáció Isten és a kommunikáció
  • Ha felszáll a köd Ha felszáll a köd
  • Mélypontok Lovas Rozival Mélypontok Lovas Rozival

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr197823672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Készülőben a nagy meztelen album
  9. Meztelen fővárosiak
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard