Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
70 éves a basszuslegenda

70 éves a basszuslegenda

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 08.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Január 8-án ünnepli 70. születésnapját Jevgenyij Nyesztyerenko orosz operaénekes, korunk egyik legnagyobb basszistája, aki karrierje során több mint 3500 koncertet adott és 70 lemezfelvételt készített.

Kisgyermekként gramofonon hallgatta a kor sztárjait, akik közül Saljapin és a fekete amerikai Paul Robson volt rá nagy hatással, s 12 évesen kezdett zenét tanulni. Leningrádban építészmérnöki diplomát szerzett, de elvégezte a leningrádi Rimszkij-Korszakov konzervatóriumot is, s idővel felhagyott az építészettel, hogy minden erejét az éneklésre összpontosíthassa. 1970-ben első helyezést ért el Moszkvában a nemzetközi Csajkovszkij énekversenyen, s a siker elindította pályafutását. 1971-ben lett a moszkvai Nagy Színház vezető énekese, ma is élete legboldogabb napjának tartja 1972. június 22-ét, amikor a Bolsoj színpadán Glinka Ruszlán és Ludmilla című operájában debütált.

Nyesztyerenko több mint 3500 koncertet adott (karrierje csúcsán évente 250-et), 70 lemezfelvételt készített, 20 teljes operát és 80-ból énekelt részleteket. Kamaraénekesként és oratóriumokban is fellép, repertoárja mintegy ötszáz dalt, népdalt és románcot ölel fel.

Hangját megcsodálhatta a New York-i Metropolitan, a londoni Covent Garden, a Bécsi Állami Operaház közönsége, s Jelena Obrazcovával ők voltak a milánói Scala első orosz énekesei. Élete legelső külföldi fellépésére Magyarországon került sor 1970-ben, s saját bevallása szerint Olaszország után talán itt lépett föl a leggyakrabban. 1981-ben Ferencsik János vezényletével vette fel A kékszakállú herceg várát, s 1985-ben első külföldiként ő énekelte Budapesten magyarul Bartók operáját.

Leghíresebb szerepei az orosz klasszikus operákhoz fűződnek (Glinka: Ruszlán és Ludmilla, Ivan Szuszanyin, Muszorgszkij: Borisz Godunov, Ivan Hovanszkij, Borogyin: Igor herceg), de kiemelkedőt nyújtott Verdi: Attila, Nabucco, Don Carlos, Gounod: Faust és Rossini: A sevillai borbély című operáinak főszerepeiben és Mozart: A varázsfuvola című operájának Sarastrójaként is. Ő volt Sosztakovics és számos más orosz kortárs zeneszerző darabjainak első bemutatója, ezek közül többet kifejezetten az ő hangjára írtak. A szakmai közönség elsősorban lenyűgöző eleganciáját, pontosságát, szenvedélyességét, kivételes muzikalitását emeli ki.

Nyesztyerenko zenepedagógus is, 1975-1993 között a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, 1993-tól tíz évig a bécsi konzervatóriumban tanított. Magyarországon is több alkalommal tartott ének mesterkurzust, s több fiatal magyar tehetség útját egyengette, a budapesti Zeneakadémia tiszteletbeli professzora.
Jevgenyij Nyesztyerenko karrierje során 12 nyelven énekelt, németül, franciául és angolul beszél, tanítás közben négy nyelvet használ, s amikor a Kékszakállú herceg várát gyakorolta, magyarul is tanult.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr317823688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard