A tavaly novemberben elhunyt Maurice Béjart francia balettművész, koreográfus, a kortárs balett kiemelkedő alakja és nagy újítója emléke előtt tisztelegve filmvetítést tartanak január 29-én a budapesti Francia Intézetben.

A Francia Intézet, a Nemzeti Táncszínház, valamint a belga és a svájci nagykövetség közös rendezvényén Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója és Markó Iván, a Győri Balett alapítója személyesen emlékezik meg Maurice Béjart-ral való közös munkájáról.

A Francia Intézet programfüzetében olvasható ismertető szerint az érdeklődők megnézhetik Marcel Schüpbach "B comme Béjart" című dokumentumfilmjét, amely a koreográfus Lumiere című balettjének létrejöttét követi nyomon.

Maurice Béjart Maurice-Jean Berger néven született 1927. január 1-jén, Marseille-ben. 14 évesen már Párizsban, az Opéra National színpadán táncolt, tanulmányai befejeztével pedig Janine Charrat és Roland Petit társulatával járta az országot. Sikerei és tehetsége révén hamar meghívták Londonba, majd Stockholmba is.

Első koreográfiáját a svéd királyi városban állította színpadra, 1951-ben. Két évvel később Jean Laurent-nal megalapította első saját együttesét, a Ballet de l, Étoile-t, amelynek nevét később Ballet-Théatre de Paris de Maurice Béjart-ra változtatta. Az együttes által 1955-ben bemutatott Szimfónia egy emberi lélekért című darab, amelyet elektronikus zenére tervezett, nagy sikert aratott a szélesebb közönség és a kritikusok körében egyaránt.

Béjart 1960-ban Maurice Huisman meghívására Brüsszelbe ment dolgozni, ahol megalapította a Ballet du XX. Siecle együttest, amellyel világkörüli turnéra indult. Legnagyobb sikerei között olyan világhírű koreográfiák szerepeltek, mint a Jorge Donn nevével fémjelzett Bolero, vagy a Rómeó és Júlia.

Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A pályán eltöltött hosszú évtizedek alatt olyan neves művészek kerültek ki a keze alól, mint Jorge Donn, Gil Roman, Julien Favreau, vagy Markó Iván.

Az időközben iszlám hitre áttért Béjart a fekete kontinensen 1977-ben megalapította az École Mudra Afrique-ot, amely 1985-ig működött. 1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.

Olyan előadások fűződnek a nevéhez, mint a Bolero, az Orfeusz, a Tavaszünnep, a Don Juan, az Egy vándorlegény dalai, A tűzmadár és A menyegző. A budapesti Operaház balett-társulata 1973-ban mutatta be és csaknem húsz évig játszotta A tűzmadár és az Ez lenne a halál? című koreográfiáit. A Béjart Ballet legutóbbi darabja, a 2006-ban bemutatott Zarathustra is nagy sikert ért el.
Maurice Béjart 2007 novemberében hunyt el Lausanne-ban.