Rudyard Kiplinget, A dzsungel könyvének íróját India az 1947-ben elnyert függetlenség óta a brit gyarmatosító politika retrográd védelmezőjének tekintette. Most, 60 év után elkezdődött a rehabilitálása.

Az író múzeumot kap szülőhelyén, Mumbaiban (az egykori Bombayben), ahol élete első hat évét töltötte. A család lakhelye egy faház volt, amelyet később raktárnak használtak. Az író itt kap emlékszobát, a kertben kis mellszobor idézi fel az emlékét - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Kipling, akit "V. György király kürtösének" neveztek, több művében, versében, így A fehér ember terhében is arról írt, hogy a fehér ember küldetése "A félig démon, félig gyermek, nyugtalan és vad népek megmentése és a terrorfenyegettség elhárítása". George Orwell az 1940-es években írta ezekről a sorokról és Kipling szemléletéről, hogy "elfogadhatatlan és undorító". A versekből áradó paternalista felsőség ösztönzést jelentett az Egyesült Államok számára, hogy kiterjessze gyámkodását a spanyol uralom alól alig felszabadult Fülöp-szigetekre.

A XXI. század Indiájában, ahol a régi nagy gyarmatosító hatalmakban az új kínai törekvésekkel szembeni korlátot látnak, kezdik megbecsülni a "király kürtösét". "A XIX. és a XX. század Indiájának legnagyobb krónikása volt" - "Ideje teljes revízió alá venni a gyarmatosítás örökségét, amelynek Kipling fontos része volt" - idézi a lap a Times of Indiát. Életrajzírója, David Gilmour is hasonló értékelést ad könyvében: "Imperializmusa inkább állt utakból és hidakból, mint rasszizmusból" - írta.

Forrás: MTI