Tarr Béla új filmje, A londoni férfi magyarországi premierje alkalmából retrospektív fesztivált rendez a budapesti Cirko-Gejzír mozi január 25-től. A film díszbemutatóját január 28-án tartják az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A film Georges Simenon bűnügyi regényéből, Krasznahorkai László forgatókönyve alapján készült. Főszereplője egy pályaudvaron dolgozó magányos váltóőr, aki egy gyilkosság véletlen szemtanújaként morális problémákkal és a létezés alapkérdéseivel szembesül.
Az egyhetes programban szerepel még a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező munkái közül - a vetítés időrendjében - a Családi tűzfészek, az Őszi almanach, a Kárhozat, a Werckmeister harmóniák, a Sátántangó, a Szabadgyalog és a Panelkapcsolat című alkotás - közölték a szervezők.
A Családi tűzfészek (1977) dokumentum-játékfilm egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról szól. Az Őszi almanach (1984) főszereplője Hédi, aki egy régi, lepusztult polgári lakás tulajdonosa. Vele lakik a fia és annak barátja, valamint egy ápolónő a barátjával. Mindannyian mohón spekulálnak az asszony pénzére, halála után pedig a lakására. A Kárhozat (1987) című fekete-fehér filmdráma hőse, Karrer olyan nézőpontból szemléli a világot, ahonnan világosan látható életének teljes reménytelensége. Van azonban benne valami, ami erősebb, mint a saját világlátása: vonzódik egy énekesnőhöz, aki vágyainak és érzéseinek nem egészen méltó tárgya. A magyar-német-francia-olasz koprodukcióban készült Werckmeister harmóniák (2000) egy alföldi kisvárosban játszódik. Több százan állnak a főtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy láthassák az attrakciót: egy bálna kitömött tetemét. A furcsa helyzet megzavarja a kisváros békésnek amúgy sem nevezhető rendjét.
A 7,5 órás Sátántangó (1991-1994) helyszíne "egy isten háta mögötti" alföldi település, ahonnan az évek során elvándorolnak a lakosok. Nem maradt más, csak három házaspár, három agglegény, egy özvegy a négy gyerekével és a kocsmáros. Októberben a férfiak megkapják elmaradt bérüket, ez jó alkalom Schmidtéknek és Futakinek, hogy megszökve a többiek pénzével új életet kezdjenek.
A Szabadgyalog (1980) a Beethoven becenevű András történetét dolgozza fel. A volt állami gondozott egy kisvárosi kórház elmeosztályán ápoló, majd gyári munkás lesz. Kivételes zenei tehetséggel rendelkezik, ösztönösen keresi az önmegvalósítás, a teljes élet, a megtartó emberi kapcsolatok lehetőségét és formáit, ám sorozatos kudarcok érik.
A Panelkapcsolat (1982) egy lakótelepi lakásban élő házaspár konfliktusokkal teli életét mutatja be. Az asszonyt a bezártság, a férjet a feleség hisztériáiból adódó állandó szorongás frusztrálja. A családi élet normalizálására tett kísérleteik csődöt mondanak.
