Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Bunbury a Radnótiban

Bunbury a Radnótiban

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 25.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Oscar Wilde művét, a Bunbury című darabot mutatják be március 2-án a fővárosi Radnóti Színházban, a komédiát Valló Péter rendezésében láthatja közönség.

Oscar Wilde számára a Bunbury hozta meg az elsöprő színházi sikert 1895-ben. A komédia a korabeli angol társasági élet képmutatásait, felszínességét mutatja be két szerelmespár történetén keresztül, utánozhatatlan humorral és szellemességgel. A darabot Nádasdy Ádám fordította, alcíme: "köznapi komédia 3 felvonásban, komoly emberek számára".

A főbb szerepekben Csomós Mari, Wéber Kata, Debreczeny Csaba, Kocsó Gábor, Csányi Sándor, Marjai Virág, Martin Márta, Karalyos Gábor és Szombathy Gyula lép színpadra. A díszlet Szlávik István, a jelmez Szakács Györgyi munkája.

Oscar Wilde (1854-1900) ír származású angol költő, író Finghal O,Flahertie Wills néven, nemesi családban született, apja fül- és szemorvos volt, de maga is írt. Anyja részt vett az ír nacionalista mozgalmakban, álnéven forradalmi írásokat, majd a kelta mondavilágról szóló könyveket adott ki.

Dublinban és Oxfordban tanult, 1879-ben jelent meg első kötete Poems címmel. Előadásaiban a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette. Az 1880-as években jelentek meg első drámái, majd komédiái és elbeszélései.

Oscar Wilde 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglas-szel, aki maga is író volt. Esztétikai nézeteik megegyeztek, s barátságuk akkor szokatlan kapcsolattá fejlődött. Douglas apja szodomitasággal vádolta Wilde-ot, erre ő rágalmazási pert indított ellene. Így önként állt bíróság elé, amely formailag rágalmazásért, valójában az ifjú lorddal folytatott homoszexuális viszonya miatt kétévi börtönre ítélte.

Az ítélet következtében Wilde mind anyagilag, mind társadalmilag teljesen tönkrement. Barátai segítségével 1897-es szabadulása után Franciaországban telepedett le Sebastian Melmoth álnéven. Párizsban halt meg magányosan, szegényen, 1900. november 30-án.

Kiemelkedő művei közé tartozik A readingi fegyház balladája, a Lady Windermere legyezője és a Salome című bibliai tragédia (ezt Angliában betiltották, de Európában nagy sikere volt, Richard Strauss operát írt belőle). A jelentéktelen asszony, Az eszményi férj, s a Bunbury a sikeres vígjáték műfajhoz tért vissza.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Szeretőből egy is sok - brit vígjáték a Rózsakertben! Szeretőből egy is sok - brit vígjáték a Rózsakertben!
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr817824026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard