Utcát és teret neveznek el Stockholm szívében a tavaly nyáron 89 éves korában elhunyt világhírű svéd rendezőről, Ingmar Bergmanról - döntött a városi tanács pénteken.
Az utca a Királyi Drámai Színház közelében van, amelynek 1960-tól a rendezője, 1963 és 1966 között pedig az igazgatója volt - olvasható a Lenta című orosz hírportálon. Ingmar Bergmann a későbbiekben is hű maradt a teátrumhoz, ahol Strindberg, Ibsen, Csehov, Moliére darabjait vitte színre.A művész, aki színházi és operarendezőként is letette névjegyét, már 1945-től készített filmeket, de csak 1956-ban, A hetedik pecsét című alkotásával vált világhírűvé. Olyan műveket hagyott maga után, mint A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Farkasok órája, a Szégyen, vagy az eredetileg tv-sorozatnak készült Jelenetek egy házasságból. Képi világában iskolát teremtett az emberi arcoknak a végsőkig való feltárásában, és mindenkinél kendőzetlenebbül mutatta be a lélek rejtett titkait, frusztrációit.
Számos nagy színész pályáját indította el, az ő filmjeiből ismerte meg a világ Max von Sydow-t, Gunnar Björnstrandot, Ingrid Thulint, Bibi Anderssont és Liv Ullmannt.
Élete utolsó két évtizedére Bergman visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tv-film erejéig a Sarabande-dal, amely a Jelenetek egy házasságból hőseit mutatta be 30 évvel később.
Forrás: MTI
