Izgalmat váltott ki Mexikó irodalmi életében egy forgatókönyv, amely az 1997-ben elhunyt híres operatőr, Gabriel Figueroa hagyatékából került elő. Az eddig ismeretlen művet feltételezhetően Carlos Fuentes és Carlos Monsiváis írták az 1960-as években a Mexikóban tartózkodó Luis Bunuelnek.

Monsiváis a helyi W rádiónak úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik világosan, írtak-e ilyen művet közösen Fuentesszel, tény azonban, hogy számos alkalommal összejöttek Bunuellel és beszélgettek arról, hogy filmre kellene vinni a mindennapi élet néhány furcsaságát. Egy este szóba került egy paródia a zselatinról, amely az akkori mendemondák szerint függővé teszi fogyasztóját. Az élet fájdalma (El dolor de vivir) című forgatókönyv, amelyből az El Universal mexikói lap idéz, éppen ezt figurázza ki és egy akkori népszerű mexikói film alaphelyzetét fordítja ki, Bunuelhez méltó szürreális módon.

A spanyol filmrendező a polgárháború után több mint két évtizedet töltött Mexikóban, ez idő alatt olyan híres filmjei készültek el, mint az Elhagyottak (1950), a Halál a kertben (1956), a Nazarin (1958), az El Paóban nő a láz (1959) vagy az Öldöklő angyal (1962). Utolsó éveiben szintén a közép-amerikai országba vonult vissza, ott is halt meg 1983-ban.

Forrás: MTI