Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
110 éve halt meg Barabás Miklós

110 éve halt meg Barabás Miklós

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 02. 12.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Száztíz éve, 1898. február 12-én hunyt el Barabás Miklós festőművész, grafikus és akadémikus, a magyar biedermeier festészet egyik legjelentősebb művésze.

Református székely családba született 1810. február 10-én a Kovászna megyei Kézdimárkosfalván (ma Románia). Már tizenhárom évesen természet utáni arcképeket rajzolt, tizenhét évesen kapta első arcképmegrendeléseit. 1829-ben a bécsi akadémiára ment tanulni, de pár hónap után hazatért. 1831-től Bukarestben töltött két évet, majd 1834-ben itáliai tanulmányutat tett. Itt ismerkedett meg a skót William Leighton Leitch-csel, akitől sokat tanult a távlattan és a könnyed, érzékletes festés területén.

Első sikerét Veronese Európa elrablása című festményének lemásolásával aratta az 1835-ös pesti kiállításon. Ettől kezdve Pesten élt, ahol kiváló kapcsolatteremtő képességének köszönhetően a legfelkapottabb portréfestővé vált, s ő lett az első művészetéből megélni tudó magyar festő. Lefestette szinte minden kiemelkedő kortársát, köztük Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet és Liszt Ferencet. Aprólékosan megmunkált olajfestményeit, rajzait, akvarelljeit a gondos elmélyülés és az árnyalt színezés jellemezte. Festett idealizált életképeket, akvarell tájképeket és megörökített aktuális eseményeket is (A Lánchíd alapkőletétele, 1842), illusztrált irodalmi lapokat, évkönyveket, rajzolt divatlapoknak és festett boltcégért.

Noha távol tartotta magát a politikától, az utókor a szabadságharc főbb szereplőit (Kossuth, Görgey, Petőfi, Kiss Ernő, Batthyány, Eötvös, Szemere Bertalan) leginkább az ő festményeiről, litográfiáiról ismeri, de az ötvenes években megörökítette Ferenc Józsefet is. Utolsó művészi korszakában portréfestészete a hangsúlyosabb idealizálás felé fordult. 1882-ben ő foglalta írásba a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi képcsarnoka gyűjteményi alapelveit, amelynek keretében művei egy részét kiállították.

Személye és munkássága nagymértékben hozzájárult a nemzeti művészet kibontakozásához, Pest művészeti központtá válásához. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választották. 1859-ben tevékeny részt vállalt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat megalakításában, amelynek 1862-től 1989. február 12-én bekövetkezett haláláig elnöke volt.

Számos képe látható a Magyar Nemzeti Galériában, önéletrajza életének és működésének, valamint korának társadalmi és művészeti viszonyairól szóló eleven kordokumentum. Városmajor utcai villáját 2000-ben felújítatta a helyi önkormányzat, az épületegyüttes a hozzá tartozó parkkal együtt ma kulturális központként üzemel, s 2004-ben elnyerte az egyik legrangosabb európai építészeti kitüntetést, az Europa Nostra díjat.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr257824368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard