Ki volt Mátyás király törvénytelen gyermekének, Corvin Jánosnak az édesanyja, miért volt botrányos Mátyás özvegyének, Beatrixnek és II. Ulászló királynak a házassága, mivel érdemelte ki a hercegi rangot gróf Estrerházy Pál nádor? - ezekre és a történelem más titkaira derül fény Bánó Attila Rejtélyek a magyar múltból című művéből.
A könyvet, amely az Athenaeum Kiadó gondozásában látott napvilágot, hétfőn mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban.
"A magyar történelem nagyon izgalmas. Bánó Attila könyve ezeket az érdekességeket, rejtélyeket kutatja, igyekszik előhozni a múltból. Olyan kérdéseket taglal, amelyek nagyon sokakat érdekelnek: Bánó Attila célja, hogy a történelmet közelebb hozza az emberekhez" - hangsúlyozta méltatásában a művet ismertetve Fodor István régész-történész, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója. Mint kifejtette, a szerző a hazai történelem fordulópontjaival, "apróságaival" foglalkozik, olyan kérdésekkel, amelyeket a szakma művelődéstörténetnek nevez.
Az, hogy "mi mikor történt, kik vettek részt az ütközetekben, kik csinálták a politikát, a történetírás feladata. A történetírás szélterületéhez tartozik viszont, hogy hogyan is éltek az emberek a mindennapjaikban, hiszen a magyarság nemcsak hercegekből, bárókból, hadvezérekből, fejedelmekből és királyokból, hanem városi polgárságból, jobbágyokból, egyszerű katonaemberekből és falusi tanítókból is állt" - mondta Fodor István, hozzátéve a tanítók kapcsán, hogy a középkorban az írástudatlanság korántsem volt oly mérvű Magyarországon, mint azt ma gondolnánk.
A könyvre kitérve Fodor István elmondta, hogy az első írást a szerző a magyarok kalandozásainak szenteli. "Belénk rögződött egy csomó régi toposz, az, amire azt mondjuk, hogy ez így volt, holott a történészek már rég bebizonyították, hogy a dolgok nem egészen így történtek. Iskoláskorunktól úgy tudjuk, hogy a magyarok hadicsele a színlelt megfutamodás volt. A valóságban nem erről volt szó, hanem arról, hogy mindent elkövettek derék lovas őseink, hogy ne kelljen kézitusába bocsátkozniuk. A német és bizánci gyalogság lándzsákkal és baltákkal volt felfegyverezve, és nagyon erős falat alkotott, amelyet a lovak nem tudtak áttörni. Óriási vérveszteség árán tudtak volna a magyarok győzni, ha egyáltalán győzedelmeskedtek volna" - emelte ki a történész.
Mint kifejtette, a valóságban arról volt szó, hogy amikor az ellenség gyalogsága lándzsa-közelbe került, a magyarok megfordították lovaikat, hiszen a nyeregben hátrafordulva, visszafelé ugyanúgy tudtak nyilazni, mint előrefelé. A nyilazást addig folytatták, míg az ellenség sorai szétzilálódtak.
Fodor István kiemelte a könyv egy másik rejtélyét, Corvin János születésének titkát. Mint megjegyezte, hogyha valaki származását homály fedi, általában az illető apját szokták keresni. Corvin János esetében az apa ismert - Mátyás király, de azt, hogy ki volt az anyja, a történészek mind a mai napig nem tudták megfejteni.
A könyvből megismerhető, hogy miért titokzatosak gróf Zrínyi Miklós költő-hadvezér halálának körülményei, amelyekkel kapcsolatban Fodor István rámutatott, hogy a műben talán csak a vaddisznó szempontjai nem szerepelnek.
Bánó Attila ezek mellett egy-egy fejezetet szentelt egyebek mellett annak, hogy mit keresett Drakula Visegrádon és Pesten, kit tisztelhetünk Dózsa Györgyben, a halott huszárkapitány feltámadásának, báró Eötvös József elsikkasztott gondolatainak.
A könyv utolsó fejezetéből megtudható, hogy száz éve Magyarország legnépszerűbb embere Thaly Kálmán történész (1839-1909), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Társulat egyik alapítója volt, "kinek nevét egyformán tisztelték kunyhóban és palotában".
Forrás: MTI
