Győrfi Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás pénteken Szegeden; a vármúzeum látogatói a Munkácsy-díjas alkotó mintegy harminc szobrát és kisplasztikáját, érmeit és plakettjeit csodálhatják meg április 20-ig.

A karcagi születésű, a Nagykunság fővárosához, annak hagyományaihoz hűséges alkotó a históriából, a kunok ősi kultúrájából meríti munkásságának lényegét. Számos plasztikája régészeti leletekre is visszautal, és feleleveníti a kunok szobrászati hagyományait.

A szegedi Móra-múzeum munkatársai által rendezett várbeli kiállításon az alkotó köztéri munkái, nagyméretű plasztikái fotónagyításokon láthatók. Bemutatják például a Nagykun millenniumi emlékmű kettős lovas szobrát, amelyen megjelenik a múzeum régészei által feltárt csengelei kun lelet sisak-formája is - mutatott rá a sajtóreferens.
Kiemelte: a három évtizedes szobrászművészi munkásságot maga mögött tudó, Munkácsy-díjas alkotó a viaszveszejtéses technika egyik megújítója Magyarországon.

Győrfi Sándor a távirati irodának elmondta, hogy a Nyíregyháza-sóstói alkotótelep bronzöntő műhelyének 1978-as megszervezése óta foglalkozik az ősi viaszveszejtéses technika magyarországi meghonosításával, amely mára polgárjogot nyert és önálló alkotói stílussá vált.

A módszer a korábbi "ipari öntéstechnikához" képest sokkal tagoltabb, "ágas-bogas" bronzszobrok készítését teszi lehetővé, amelyek egyetlen vékonyfalú öntvényből állnak. Segítségével a gipszöntés módszerét ismerő szobrászok saját maguk is elkészíthetik bronzból alkotásaikat, nem kell öntőmester segítségét kérniük - hangsúlyozta a művész.