Kortárs művészeti tartály lett a Chanel ikonikus tűzött táskájából – Zaha Hadid keze nyomán.
A pavilon formáját a steppelt táska ihlette, ugyanakkor a szobrászi megfogalmazást áthatja az élő organizmusok morfológiája. A gömbölyded héj alatt a Zahától megszokott fluid, a pavilon funkcióját követő terek rejtőznek.
Március 12-től Hong Kongban látogatható a pavilon, májustól Tokióban, azután New Yorkban, majd 2009-ben Londonban és Moszkvában, végül 2010-ben érkezik meg Párizsba.
A Chanel Pavilon formája, amely egyben Hadid védjegye is, tisztelgés a Chanel ikonikus munkája előtt. Az elkészült építmény teljes mértékben eleget tesz az eredeti inspirációnak: elegáns, funkcionális, furcsa, folyékony és kecses.
A Pavilon 29m x 45m méteres lesz, összesen 700 négyzetméter. Az épület magassága 6 méter. Egy 128 négyzetméteres terasz kapcsolja össze a külteret a beltérrel, amelyek egy-egy rendezvény során egy nagy zónává olvadnak össze.
Zaha Hadid
1950-ben született Irakban, Bagdadban. A Bejrúti Amerikai Egyetemen (American University of Beirut) matematika szakon diplomázott, utána pedig Londonban tanult építészetet (Architectural Association School of Architecture). A diploma után tanárával, Rem Koolhaasszal dolgozott együtt. 1980 - ban megalapította első saját londoni vállalkozását. Mindeközben több egyetemen tanított szerte a világban. Zaha 1983-ban a Hong Kongi Peak Club és 1994-ben a Cardiffi Bay Opera House terveiért kapott elismerést, majd szingapúri tervével megnyerte a nemzetközi design versenyt, illetve az új, baseli városi kaszino terve is díjat kapott Svédországban. 2004 - ben ő volt az első nő, aki először vette át a Pritzker Architecture Prize-t, ami egyenértékű egy építészeti Nobel-díjjal. Zaha hadid tagja az Encyclopædia Britannica- nak.
A visszatükröződő anyagok változatos színekkel világítják meg a külső felületet, amely így minden város és rendezvény hangulatához személyre szabottan tud igazodni.1950-ben született Irakban, Bagdadban. A Bejrúti Amerikai Egyetemen (American University of Beirut) matematika szakon diplomázott, utána pedig Londonban tanult építészetet (Architectural Association School of Architecture). A diploma után tanárával, Rem Koolhaasszal dolgozott együtt. 1980 - ban megalapította első saját londoni vállalkozását. Mindeközben több egyetemen tanított szerte a világban. Zaha 1983-ban a Hong Kongi Peak Club és 1994-ben a Cardiffi Bay Opera House terveiért kapott elismerést, majd szingapúri tervével megnyerte a nemzetközi design versenyt, illetve az új, baseli városi kaszino terve is díjat kapott Svédországban. 2004 - ben ő volt az első nő, aki először vette át a Pritzker Architecture Prize-t, ami egyenértékű egy építészeti Nobel-díjjal. Zaha hadid tagja az Encyclopædia Britannica- nak.
Az épület közepén egy udvar található, mely felett üvegen szűrődik be a külső fény. Az üvegmennyezeten keresztül beáramló fény segítségével szabályozható a belső tér hőmérséklete, az egyes városok különböző éghajlati adottságaitól függően. A hosszú, világos udvar otthont ad a különböző rendezvényeknek, illetve a kiállítások megtekintése utáni elmélyülésnek és pihenésnek.
A görbe, dimbes-dombos belső falak olyan művészek munkáinak adnak helyet mint Yoko Ono, Sylvie Fleury, Nobuyoshi Araki és Stephen Shore, és az orosz Blue Noses.
További információk: www.zahahadidblog.com, vagy http://www.zaha-hadid.com/
