A Hunyadiaknak állít emléket az Etnofon Zenei Társulás március 20-án este 19.30-kor Pécsen, a Zeneparkban az Etnofon Zenei Társulás a Királyok, szentek, vitézek című előadásával.
Az akusztikus népi hangszerek hagyományos játék- és díszítéstechnikáinak avatott használata, és a meditatív jellegű improvizációik teszik egyedivé és kissé filozofikussá dalaikat. Az archaikus népi szövegeket írott környezetbe ágyazzák, így azok egészen új jelentéstartalmakat kapnak. Dinamikus ritmusvilág, korszerű mondanivaló és hangzás, valamint színházi igényesség jellemzi előadásaikat. Tematikus albumaikról a Folk Roots is közölt elismerő kritikákat.
„Úgy gondolom, hogy mindazt az értéket, tudást, fényességet, amit a magyar és az egyetemes kultúrának a Hunyadiak adtak, legszebben annak a szájbeli hagyománynak a feltámasztásával mutathatjuk meg a zeneszerető közönségnek, mely már csak archívumok mélyén, gyűjtemények elsárgult lapjain, vagy ismeretlen népénekesek torkán él tovább, a Balkántól egészen Lengyelországig”, mondja a Királyok, szentek, vitézek előadásról Kiss Ferenc. „A Hunyadiak és vitéz rokonságuk – Székely János, Szilágyi Mihály –, valamint asszonyaik alakját a bolgár, román, délszláv népek hősepikája ugyanúgy megőrizte századokon át, mint a magyar mese- és dalkincs. Mitikus hősökké váltak náluk is. Törökverő János tetteit hol mint Janko Sibinjanin, hol mint Jankula, Ugrin Janko, vagy Janko vojvoda néven dalolják meg veretes nyelvezettel a népek, de Mátyás királyról is számos mese, ének és legenda szól. A magyar história e kegyetlen és dicsőséges időszakáról nekünk csak néhány balladánk és krónikás énekünk, viszont annál több mesénk, adománk, széphistóriánk és legendánk tanúskodik. No meg természetesen – Janus Pannoniustól kezdve, Arany Jánoson át Juhász Gyuláig – a legnagyobb magyar költők poézise. A folklórban az ikonokká szentült Hunyadiak tettei a népi szürrealizmus gyönyörű képeibe ágyazva elevenednek fel. Szinte látjuk a hadak vonulását, sólymok keringését, csodáljuk a korona ékét, és halljuk az harangok zúgását, kardok, s lantok pendülését, holló szárnyalását. Szerencsére a róluk szóló más nyelvű balladákat és hősi énekeket szépszavú költőink már a XIX. századtól kezdve folyton magyarították, s mi hosszas kutakodás során a legszebbeknek megtaláltuk az eredeti nyelven lejegyzett, ma is élő, énekelt változatait.”
„Ezekből a szépséges emléktöredékekből épült fel ez a kétrészes mű, mellyel Mátyás megkoronázásának 550. évfordulóján a Hunyadiak hírének-nevének szeretnék emléket állítani. A kortárs világzenei feldolgozások előadásához a magyar népzene és a történelmi zene avatott képviselőit hívtam segítségül, hogy minél hitelesebben mutathassuk be azt a tudást, amit a Duna mentén élő népek emlékezete századokon át megőrzött erről a korról”, mondja a zeneszerző.
