Pal Kepenyes szobrászművész plasztikai munkásságából mutatnak be egy nagyívű válogatást 2008. március 29. és április 26. között az OCTOGONart Galériában.

Kepenyes szarvasi gyermekévei után Orosházán járt iskolába, később az Iparművészeti Főiskolán tanult, majd két évig a Képzőművészeti Főiskolán – ám miután az '50-es években koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-os szabadulása után elhagyta az országot. Párizsban fejezte be a főiskolát, majd mexikói feleségével Acapulcóban telepedett le. Nemesfémből, többnyire bronz-réz ötvözetből, ezüstből, aranyból, drágakövekből készít kontinenseket, áramlatokat, korszakokat magába egyesítő, kirobbanó erejű, mégis egyéni, karakteres „Kepenyessé” formált alkotásokat: szobraiban a magyar és helyi népművészet, az ősi, indián kultúra összefonódik a századeleji nemzetközi avantgárd, a szürrealizmus és a mai, legaktuálisabb, mindent magába szívó művészet fejleményeivel.
Szobrai sokszínűek és élők – bizonyos sorozatának, műtípusainak a „Vivos” nevet adta – olykor szó szerint mozognak, variálhatók, kézbepasszolók, össze- és kicsomagolhatók, térbe függeszthetők és kiteríthetők – „érzelmi és gondolati szabadság, a formai és anyagkísérletek korlátlan érvényesülése” jellemzi őket, miközben „ különös energiák, életszerű érzelmi áramok hatnak a szemlélőre”, ahogy Bojár Iván András fogalmazott.